HU/SB 5.2.20
20. VERS
- sā sūtvātha sutān navānuvatsaraṁ gṛha evāpahāya pūrvacittir bhūya evājaṁ devam upatasthe.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sā—ő; sūtvā—miután világra hozta; atha—ezután; sutān—fiak; nava—kilenc; anuvatsaram—évről évre; gṛhe—otthon; eva—bizonyára; apahāya—távozva; pūrvacittiḥ—Pūrvacitti; bhūyaḥ—újra; eva—bizonyára; ajam—az Úr Brahmā; devam—a félisten; upatasthe—hozzá ment.
FORDÍTÁS
Pūrvacitti kilenc éven át minden évben egy fiút hozott a világra, de miután felnőttek, otthon hagyta őket, s újra az Úr Brahmāhoz ment, hogy imádja őt.
MAGYARÁZAT
Sokszor előfordult már, hogy apsarāk, mennyei angyalok szálltak alá a Földre egy felsőbbrendű félisten, például az Úr Brahmā vagy az Úr Indra parancsára, s a félisten utasítását követve férjhez mentek valakihez, gyermekeket hoztak a világra, majd visszatértek mennyei otthonukba. Menakā, a mennyek asszonya például, aki azért jött, hogy elcsábítsa Viśvāmitra Munit, miután világra hozta Śakuntalāt, elhagyta gyermekét és férjét, és visszatért a mennyei bolygókra. Pūrvacitti sem maradt örökre Āgnīdhra Mahārājával. Miután segített neki családos élete során, elhagyta őt és kilenc fiát, s visszatért Brahmāhoz, hogy tovább imádja őt.