HU/SB 5.2.4
4. VERS
- sā ca tad-āśramopavanam ati-ramaṇīyaṁ vividha-nibiḍa-viṭapi-viṭapa-nikara-saṁśliṣṭa-puraṭa-latārūḍha-sthala-vihaṅgama-mithunaiḥ procyamāna-śrutibhiḥ pratibodhyamāna-salila-kukkuṭa-kāraṇḍava-kalahaṁsādibhir vicitram upakūjitāmala-jalāśaya-kamalākaram upababhrāma.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sā—ő (Pūrvacitti); ca—is; tat—Āgnīdhra Mahārājának; āśrama—a meditáció helyének; upavanam—a kert; ati—nagyon; ramaṇīyam—gyönyörű; vividha—sokféle; nibiḍa—sűrű; viṭapi—fák; viṭapa—ágak és gallyak; nikara—tömegek; saṁśliṣṭa—kapcsolódott; puraṭa—arany; latā—kúszónövényekkel; ārūḍha—magasra futva; sthala-vihaṅgama—futómadarak; mithunaiḥ—párokkal; procyamāna—vibrálva; śrutibhiḥ—kellemes hangok; pratibodhyamāna—válaszolva; salila-kukkuṭa—vízimadarak; kāraṇḍava—kacsák; kala-haṁsa—különféle hattyúkkal; ādibhiḥ—és így tovább; vicitram—sokféle; upakūjita—zengett; amala—tiszta; jala-āśaya—a tóban; kamala-ākaram—a lótuszvirágok forrása; upababhrāma—felé sétált.
FORDÍTÁS
Az apsarā, akit az Úr Brahmā küldött, egy gyönyörű kertben sétálgatott, közel ahhoz a helyhez, ahol a király meditált és imádatát végezte. A ligetet a fák sűrű zöld lombja és az aranyszínű folyondárok csodálatossá tették. Madarak éltek ott párjaikkal, köztük pávák is, egy tóban pedig kacsák és hattyúk úszkáltak, édesen énekelve. A növények, a tiszta víz, a lótuszvirágok és a számtalan madár édes dala tündérkertet varázsolt a ligetből.