HU/SB 5.2.5
5. VERS
- tasyāḥ sulalita-gamana-pada-vinyāsa-gati-vilāsāyāś cānupadaṁ khaṇa-khaṇāyamāna-rucira-caraṇābharaṇa-svanam upākarṇya naradeva-kumāraḥ samādhi-yogenāmīlita-nayana-nalina-mukula-yugalam īṣad vikacayya vyacaṣṭa.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tasyāḥ—neki (Pūrvacittinek); sulalita—egy nagyon gyönyörűben; gamana—mozdulatok; pada-vinyāsa—különféle módokon sétálva; gati—ahogy haladt; vilāsāyāḥ—akinek kedvtelése; ca—szintén; anupadam—minden lépéssel; khaṇa-khaṇāyamāna—csilingelt; rucira—nagyon kellemes; caraṇa-ābharaṇa—a lábán viselt ékszereknek; svanam—a hangja; upākarṇya—hallatán; naradeva-kumāraḥ—a herceg; samādhi—eksztázisban; yogena—az érzékek szabályozása által; āmīlita—félig nyitott; nayana—szemek; nalina—lótusz; mukula—bimbók; yugalam—mint egy pár; īṣat—kissé; vikacayya—kinyitva; vyacaṣṭa—látta.
FORDÍTÁS
Ahogyan Pūrvacitti gyönyörűen, a maga sajátos módján haladt az úton, bokáján a csodálatos ékszerek minden lépésnél megcsendültek. Āgnīdhra herceg az érzékein uralkodva, félig nyitott szemmel a yogába merült, lótuszszemével mégis megpillantotta őt. Amikor pedig meghallotta bokacsengettyűinek édes csilingelését, kicsit jobban kinyitotta szemét, s látta, hogy a lány egészen közel jár.
MAGYARÁZAT
Azt mondják, hogy a yogīk a szívükben mindig az Istenség Legfelsőbb Személyiségére gondolnak. Dhyānāvasthita-tad-gatena manasā paśyanti yaṁ yoginaḥ (SB 12.13.1). A mérges kígyóhoz hasonlatos érzékek szabályozását gyakorló yogīk mindig az Istenség Legfelsőbb Személyiségét látják. A Bhagavad-gītā azt javasolja a yogīknak, hogy szemüket félig nyitva tartva a samprekṣya nāsikāgramot gyakorolják. Ha teljesen behunyják a szemüket, akkor könnyen elalszanak. Vannak olyan állítólagos yogīk, akik a yoga manapság divatos formáját gyakorolják, és becsukott szemmel meditálnak, én azonban saját szememmel láttam közöttük olyanokat, akik elaludtak és horkoltak meditáció közben. Ez nem yoga. Az igazi yoga gyakorlásához az embernek félig nyitva kell tartania a szemét, s az orra hegyét kell néznie.
Bár Āgnīdhra, Priyavrata fia a misztikus yogát gyakorolta, és igyekezett uralkodni az érzékein, Pūrvacitti bokacsengettyűinek csilingelése mégis megzavarta gyakorlatában. Yoga indriya-saṁyamaḥ: az igazi yoga azt jelenti, hogy szabályozzuk az érzékeket. Az érzékek irányítása érdekében az embernek a misztikus yogát kell végeznie, de egy bhaktát, aki megtisztult érzékeivel teljesen átadja magát az Úr szolgálatának (hṛṣīkeṇa hṛṣīkeśa-sevanam), sohasem lehet megzavarni érzékei szabályozásában. Śrīla Prabodhānanda Sarasvatī ezért azt mondta: durdāntendriya-kāla-sarpa-paṭalī protkhāta-daṁṣṭrā-yate (Caitanya-candrāmṛta 5). A yoga gyakorlása kétségtelenül jó, mert szabályozza az érzékeket, amelyek olyanok, akár a mérges kígyók. Aki azonban odaadó szolgálatot végez, és érzékeinek minden működését teljesen az Úr szolgálatába állítja, annak érzékei már egyáltalán nem veszélyesek. A kígyótól méregfogai miatt fél az ember, de ha ezeket a fogakat kitörik, a kígyó, bár látszólag félelmetes, egyáltalán nem jelent veszélyt. A bhakták ezért sok száz, sok ezer gyönyörű, elbűvölően mozgó és viselkedő nőt is láthatnak, semmi hatással nem lesz rájuk, ellenben a közönséges yogīk nyomban elbuknak, amint megpillantanak egy ilyen nőt. Még a nagy yogī, Viśvāmitra is megtörte misztikus meditációját, hogy Menakāval egyesüljön, és gyermeket nemzzen, akit Śakuntalānak hívtak. A misztikus yoga tehát nem elég erős ahhoz, hogy szabályozza az érzékeket. Egy másik példa erre Āgnīdhra herceg, akinek figyelmét Pūrvacitti, az apsarā mozdulatai vonták el, pusztán azért, mert meghallotta bokacsengettyűinek csilingelését. Viśvāmitra Munihoz hasonlóan, akit Menakā bokacsengettyűinek hangja csábított el, Āgnīdhra herceg Pūrvacitti ékszereinek csengése hallatán azonnal kinyitotta a szemét, hogy láthassa az apsarā gyönyörű mozdulatait séta közben. A herceg maga is nagyon szép volt. A vers leírja, hogy szeme olyan volt, mint a lótuszvirág bimbója. Amint kinyitotta lótuszszemét, azonnal megpillantotta maga mellett az apsarāt.