HU/SB 5.2.7
7. VERS
- kā tvaṁ cikīrṣasi ca kiṁ muni-varya śaile
- māyāsi kāpi bhagavat-para-devatāyāḥ
- vijye bibharṣi dhanuṣī suhṛd-ātmano ’rthe
- kiṁ vā mṛgān mṛgayase vipine pramattān
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kā—ki; tvam—vagy; cikīrṣasi—próbálsz csinálni; ca—is; kim—mit; muni-varya—ó, legkiválóbb muni; śaile—ezen a hegyen; māyā—illuzórikus energia; asi—vagy-e; kāpi—néhány; bhagavat—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; para-devatāyāḥ—a transzcendentális Úrnak; vijye—húrok nélkül; bibharṣi—viszel; dhanuṣī—két íj; suhṛt—egy barátnak; ātmanaḥ—te magad; arthe—kedvéért; kim vā—vagy; mṛgān—erdei állatok; mṛgayase—vadászni próbálsz; vipine—ebben az erdőben; pramattān—akik anyagilag őrültek.
FORDÍTÁS
A herceg tévedésből így szólította meg az apsarāt: Ó, legkiválóbb szent, ki vagy? Miért jöttél erre a hegyre, és mit szándékozol tenni itt? Talán az Istenség Legfelsőbb Személyisége illuzórikus energiáinak egyike vagy? Úgy látom, két húr nélküli íjat viszel. Mi célból tartod őket magadnál? Te magad fogod használni, vagy egy barátodnak viszed? Biztosan azért vannak veled, hogy elpusztítsd velük a megvadult állatokat az erdőben.
MAGYARÁZAT
Miközben Āgnīdhra szigorú lemondásokat végzett az erdőben, Pūrvacitti, az Úr Brahmā küldte leány mozdulatai egészen elbűvölték. A Bhagavad-gītā kijelenti: kāmais tais tair hṛta-jñānāḥ, ha valakin eluralkodik a kéj, elveszti intelligenciáját. Āgnīdhra elvesztette minden intelligenciáját, így aztán még azt sem tudta megállapítani, hogy Pūrvacitti férfi-e vagy nő. Muni-putrának, egy erdei szent fiának vélte, és muni-varyának szólította. Szépsége miatt azonban nem hitte el, hogy fiú, ezért alaposan szemügyre vette vonásait. Először két szemöldökét látta meg, amelyek oly kifejezőek voltak, hogy arra gondolt, Pūrvacitti talán az Istenség Legfelsőbb Személyisége māyāja. Ezzel kapcsolatban a versben a bhagavat-para-devatāyāḥ szavakkal találkozunk. A félistenek (devatāḥ) mind ehhez az anyagi világhoz tartoznak, míg Bhagavān, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa mindig az anyagi világ fölött áll, ezért para-devatānak nevezik. Az anyagi világot kétségtelenül māyā teremti, de a para-devatā, az Istenség Legfelsőbb Személyisége irányítása alatt. A Bhagavad-gītā megerősíti (mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ sūyate sa-carācaram), hogy māyā nem a végső forrása az anyagi világ teremtésének, csupán Kṛṣṇa nevében cselekszik.
Pūrvacitti szemöldöke olyan gyönyörű volt, hogy Āgnīdhra húr nélküli íjakhoz hasonlította őket. Megkérdezte hát a leányt, hogy saját céljára használja-e őket, vagy valaki más kedvéért. Szemöldökei olyanok voltak, mint az íjak, amelyekkel állatokra vadásznak az erdőben. Ez az anyagi világ olyan, mint egy hatalmas erdő, lakói pedig az erdei állatok, például az őz és a tigris, amelyeket megölnek. A gyilkosok a gyönyörű nők szemöldökei. A gyengébb nem szépségétől elbűvölve a világon minden férfit e húr nélküli íjak terítenek le, a férfiak azonban nem látják, hogyan végez velük māyā. Tény azonban, hogy elpusztulnak (bhūtvā bhūtvā pralīyate). Āgnīdhra a tapasyából nyert erejével megértette, miképpen működik māyā az Istenség Legfelsőbb Személyisége irányítása alatt.
A pramattān szó szintén jelentős. Pramatta arra utal, aki nem képes szabályozni az érzékeit. Az egész világot olyan emberek zsákmányolják ki, akik pramatták vagy vimūḍhák. Prahlāda Mahārāja a következőket mondta róluk:
- śoce tato vimukha-cetasa indriyārtha-
- māyā-sukhāya bharam udvahato vimūḍhān
„A röpke anyagi örömök kedvéért az anyagi cselekedetekben rohadnak, s elvesztegetik az életüket, mert éjt nappallá téve az érzékkielégítésért robotolnak, anélkül, hogy az Isten iránti szeretethez vonzódnának. Sajnálom őket, és örökké azon töprengek, hogyan szabadítsam ki őket māyā karmai közül.” (SB 7.9.43) Az érzékkielégítésért rendkívül komolyan küzdő karmīkra a śāstrák mindig a pramatta, vimukha és vimūḍha szavakkal utalnak. Az ilyen embereket māyā megöli. Aki azonban apramatta, azaz józan, higgadt ember, dhīra, az nagyon jól tudja, hogy az emberi lény elsődleges kötelessége a Legfelsőbb Személy szolgálata. Māyā láthatatlan íjaival és nyilaival mindig kész elpusztítani azokat, akik pramatták. Āgnīdhra erről kérdezte Pūrvacittit.