HU/SB 5.20.13
13. VERS
- evaṁ surodād bahis tad-dvi-guṇaḥ samānenāvṛto ghṛtodena yathā-pūrvaḥ kuśa-dvīpo yasmin kuśa-stambo deva-kṛtas tad-dvīpākhyākaro jvalana ivāparaḥ sva-śaṣpa-rociṣā diśo virājayati.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
evam—így; surodāt—a likőróceánból; bahiḥ—kívül; tat-dvi-guṇaḥ—kétszer akkora; samānena—széltében egyenlő; āvṛtaḥ—körülveszi; ghṛta-udena—egy tisztított vaj óceán; yathā-pūrvaḥ—mint korábban a Śālmalīdvīpa; kuśa-dvīpa—a Kuśadvīpa nevű sziget; yasmin—ahol; kuśa-stambaḥ—kuśa fű; deva-kṛtaḥ—ami az Istenség Legfelsőbb Személyisége legfelsőbb akaratából jött létre; tat-dvīpa-ākhyā-karaḥ—elnevezni a szigetet; jvalanaḥ—tűz; iva—mint; aparaḥ—egy másik; sva-śaṣpa-rociṣā—a zsenge, friss fű ragyogásával; diśaḥ—minden irányt; virājayati—megvilágít.
FORDÍTÁS
A likőróceánon kívül egy másik sziget, a Kuśadvīpa található, aminek szélessége 800 000 yojana [6 400 000 mérföld], kétszerese a likőróceánnak. Ahogy Śālmalīdvīpát a likőróceán veszi körül, úgy Kuśadvīpát egy olyan széles folyékony tisztított vaj óceán övezi, mint maga a sziget. Kuśadvīpán kuśafű nő, amiről a szigetet elnevezték. Ez a kuśafű, amit a félistenek a Legfelsőbb Úr akaratából teremtettek, olyan, mint a tűz egy másik formája, de lángjai nagyon szelídek és kellemesek. Fiatal hajtásai beragyogják az összes égtájat.
MAGYARÁZAT
E vers leírásából az intelligens ember következtethet a hold lángjainak természetére. A naphoz hasonlóan a hold is bizonyára lángol, mert lángok nélkül nem világítana. A holdon azonban a nappal ellentétben a lángok minden bizonnyal kellemesek és enyhék. Ez a mi meggyőződésünk. A Śrīmad-Bhāgavatam versei nem fogadják el azt a modern elméletet, miszerint a holdat por borítja. E verssel kapcsolatban Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura azt mondja: suśaṣpāṇi sukomala-śikhās teṣāṁ rociṣā, a kuśa fű bevilágít minden irányt, de lángjai nagyon finomak és kellemesek. Ennek alapján lehet valamilyen elképzelésünk a hold lángjairól.