HU/SB 5.21.4
4. VERS
- yadā meṣa-tulayor vartate tadāho-rātrāṇi samānāni bhavanti yadā vṛṣabhādiṣu pañcasu ca rāśiṣu carati tadāhāny eva vardhante hrasati ca māsi māsy ekaikā ghaṭikā rātriṣu.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yadā—amikor; meṣa-tulayoḥ—a Meṣa (Kos) és a Tulā (Mérleg) jegyében; vartate—a Nap létezik; tadā—akkor; ahaḥ-rātrāṇi—a nappalok és az éjszakák; samānāni—egyenlő hosszúak; bhavanti—vannak; yadā—amikor; vṛṣabha-ādiṣu—a Vṛṣabhával (a Bikával) és a Mithunával (az Ikrekkel) az élen; pañcasu—az ötben; ca—szintén; rāśiṣu—jelek; carati—mozog; tadā—akkor; ahāni—a nappalok; eva—bizonyára; vardhante—hosszabbodnak; hrasati—rövidülnek; ca—és; māsi māsi—minden hónapban; eka-ekā—egy; ghaṭikā—félóra; rātriṣu—az éjszakában.
FORDÍTÁS
Amikor a Nap a Meṣán [a Koson] és a Tulān [a Mérlegen] halad keresztül, a nappalok és az éjszakák hossza egyenlő. Amikor azon az öt állatövi jegyen halad át, melyek közül a Vṛṣabha [a Bika] az első, a nappalok hosszabbodnak [a Rákig], majd egyre rövidebbek lesznek, minden hónapban egy félórával csökkenve, amíg a nappalok és az éjszakák hossza újra egyenlővé nem válik [a Mérlegben].