HU/SB 5.24.14
14. VERS
- na hi teṣāṁ kalyāṇānāṁ prabhavati kutaścana mṛtyur vinā bhagavat-tejasaś cakrāpadeśāt.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
na hi—nem; teṣām—közülük; kalyāṇānām—akiket a természet szerencsével áldott meg; prabhavati—képesek befolyásolni; kutaścana—bárhonnan; mṛtyuḥ—halál; vinā—kivéve; bhagavat-tejasaḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének energiája; cakra-apadeśāt—a Sudarśana cakra nevű fegyvertől.
FORDÍTÁS
Életük végtelenül szerencsés, és nem félnek, hogy bármi a halálukat okozhatná. Egyedül a halál előre elrendelt idejétől rettegnek, ami nem más, mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége Sudarśana cakrájának ragyogása.
MAGYARÁZAT
Ez az anyagi lét fogyatékossága. A Föld bolygó alatti mennyekben minden csodálatos. A kellemes környezetben mindenhol gyönyörű paloták sorakoznak, és nyoma sincs testi kényelmetlenségnek vagy elmebeli aggodalomnak. Azoknak, akik ott élnek, mégis újra meg kell születniük, karmájuknak megfelelően. Az ostoba emberek képtelenek megérteni az anyagi kényelmet célul kitűző materialista civilizációnak ezt a hibáját. Akármennyire igyekszik valaki az érzékek számára kellemes életkörülményeket teremteni, a kellemes körülmények ellenére egy idő után szembe kell néznie a halállal. A démonikus civilizáció tagjai arra törekszenek, hogy kényelemben élhessenek, de a halált nem tudják megállítani. A Sudarśana cakra hatalma nem engedi, hogy csalóka boldogságuk sokáig tartson.