HU/SB 5.24.27
27. VERS
- tasyānucaritam upariṣṭād vistariṣyate yasya bhagavān svayam akhila-jagad-gurur nārāyaṇo dvāri gadā-pāṇir avatiṣṭhate nija-janānukampita-hṛdayo yenāṅguṣṭhena padā daśa-kandharo yojanāyutāyutaṁ dig-vijaya uccāṭitaḥ.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tasya—Bali Mahārājáé; anucaritam—az elbeszélés; upariṣṭāt—később (a Nyolcadik Énekben); vistariṣyate—el fogom magyarázni; yasya—akinek; bhagavān—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; svayam—személyesen; akhila-jagat-guruḥ—a három világ Ura; nārāyaṇaḥ—a Legfelsőbb Úr, Maga Nārāyaṇa; dvāri—a kapunál; gadā-pāṇiḥ—buzogánnyal a kezében; avatiṣṭhate—áll; nija-jana-anukampita-hṛdayaḥ—akinek a szívét mindig bhaktái iránti kegye tölti el; yena—aki által; aṅguṣṭhena—a nagy lábujjával; padā—lábának; daśa-kandharaḥ—Rāvaṇa, akinek tíz feje van; yojana-ayuta-ayutam—80 000 mérföld távolság; dik-vijaye—hogy legyőzze Bali Mahārāját; uccāṭitaḥ—elűzte.
FORDÍTÁS
Śukadeva Gosvāmī folytatta: Kedves királyom! Hogyan dicsőíthetném Bali Mahārāja jellemét? Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, a három világ Ura, aki végtelenül könyörületes bhaktája iránt, buzogánnyal a kezében áll Bali Mahārāja ajtajánál. Amikor Rāvaṇa, a hatalmas démon eljött, hogy legyőzze Bali Mahārāját, Vāmanadeva a nagy lábujjával nyolcvanezer mérföldnyire rúgta el őt. Bali Mahārāja jelleméről és cselekedeteiről később fogok beszélni [a Śrīmad-Bhāgavatam Nyolcadik Énekében).