HU/SB 5.24.3
3. VERS
- tan niśamyobhayatrāpi bhagavatā rakṣaṇāya prayuktaṁ sudarśanaṁ nāma bhāgavataṁ dayitam astraṁ tat tejasā durviṣahaṁ muhuḥ parivartamānam abhyavasthito muhūrtam udvijamānaś cakita-hṛdaya ārād eva nivartate tad uparāgam iti vadanti lokāḥ.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tat—e helyzet; niśamya—hallatán; ubhayatra—a Nap és a Hold körül; api—valójában; bhagavatā—az Istenség Legfelsőbb Személyisége által; rakṣaṇāya—védelmükért; prayuktam—lefoglalva; sudarśanam—Kṛṣṇa kereke; nāma—nevű; bhāgavatam—a legbensőségesebb bhakta; dayitam—a legkedveltebb; astram—fegyver; tat—az; tejasā—ragyogásával; durviṣaham—elviselhetetlen hőség; muhuḥ—ismételten; parivartamānam—körbejárva a Napot és a Holdat; abhyavasthitaḥ—elhelyezkedik; muhūrtam—egy muhūrtáig (negyvennyolc percig); udvijamānaḥ—akinek elméje teli volt aggodalmakkal; cakita—megijedt; hṛdayaḥ—akinek szíve mélye; ārāt—messzire; eva—bizonyára; nivartate—menekül; tat—e helyzet; uparāgam—egy holdfogyatkozás vagy napfogyatkozás; iti—így; vadanti—mondják; lokāḥ—az emberek.
FORDÍTÁS
Amikor az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Viṣṇu hall a Nap és a Hold félisteneitől Rāhu támadásáról, korongjával, a Śudarśana cakrával megvédelmezi őket. A Sudarśana cakra az Úr legszeretettebb bhaktája, aki az Úr kegyét élvezi. Sugárzásának hatalmas heve, amellyel elpusztítja az avaiṣṇavákat, elviselhetetlen Rāhu számára, aki ezért elmenekül félelmében. Amikor Rāhu a Napot vagy a Holdat zaklatja, az a jelenség zajlik le, amit az emberek általában nap- és holdfogyatkozásnak neveznek.
MAGYARÁZAT
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Viṣṇu mindig megvédi a bhaktáit, akiket félisteneknek is hívnak. Az irányító félistenek mindig engedelmeskednek az Úr Viṣṇunak, noha anyagi érzéki élvezetet is akarnak. Ezért hívják őket félisteneknek, azaz szinte isteninek. Rāhu örökösen megtámadja a Napot és a Holdat, az Úr Viṣṇu azonban megvédi őket. Rāhu nagyon fél az Úr Viṣṇu cakrájától, így aztán nem képes a Nap vagy a Hold előtt maradni egy muhūrtánál (negyvennyolc percnél) tovább. Azt a jelenséget, amikor eltakarja a Nap vagy a Hold fényét, nap- és holdfogyatkozásnak hívják. A Föld tudósainak az a kísérlete, hogy a Holdra menjenek, ugyanolyan démonikus, mint Rāhu támadása. Kísérleteik természetesen kudarcra vannak ítélve, hiszen senki sem juthat el ilyen könnyen a Holdra vagy a Napra. Rāhu támadásához hasonlóan az efféle igyekezet teljesen hiábavaló.