HU/SB 5.25.8
8. VERS
- ya eṣa evam anuśruto dhyāyamāno mumukṣūṇām anādi-kāla-karma-vāsanā-grathitam avidyāmayaṁ hṛdaya-granthiṁ sattva-rajas-tamomayam antar-hṛdayaṁ gata āśu nirbhinatti tasyānubhāvān bhagavān svāyambhuvo nāradaḥ saha tumburuṇā sabhāyāṁ brahmaṇaḥ saṁślokayām āsa.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yaḥ—aki; eṣaḥ—ez; evam—így; anuśrutaḥ—egy hiteles lelki tanítómestert hallgatva; dhyāyamānaḥ—meditálva rajta; mumukṣūṇām—azoknak, akik meg akarnak szabadulni a feltételekhez kötött élettől; anādi—végtelenül hosszú; kāla—idő óta; karma-vāsanā—a gyümölcsöző cselekedetek iránti vágy által; grathitam—szorosan megkötött; avidyā-mayam—az illuzórikus energia képezte; hṛdaya-granthim—a csomó a szívben; sattva-rajaḥ-tamaḥ-mayam—az anyagi természet három kötőerejéből álló; antaḥ-hṛdayam—a szív mélyében; gataḥ—elhelyezkedik; āśu—nagyon hamar; nirbhinatti—elvágja; tasya—Saṅkarṣaṇának; anubhāvān—a dicsősége; bhagavān—a nagyon hatalmas; svāyambhuvaḥ—az Úr Brahmā fia; nāradaḥ—Nārada, a bölcs; saha—vele együtt; tumburuṇā—a Tumburu nevű húros hangszer; sabhāyām—a gyülekezetében; brahmaṇaḥ—az Úr Brahmānak; saṁślokayām āsa—a versek leírják.
FORDÍTÁS
Ha azok, akik nagyon komolyan vágynak arra, hogy megszabaduljanak az anyagi léttől, Anantadeva dicsőségéről egy olyan lelki tanítómester szájából hallanak, aki a tanítványi láncolathoz tartozik, és ha mindig Saṅkarṣaṇán meditálnak, az Úr belép a szívükbe, elpusztítja a természet anyagi kötőerőinek minden szennyét, és darabokra vágja a szív kemény csomóját, amit időtlen idők óta az a vágy köt szorosra, hogy az élőlény a gyümölcsöző tetteken keresztül uralkodni akar az anyagi természet felett. Nārada Muni, az Úr Brahmā fia apja gyülekezetében örökké Anantadevát dicsőíti. Gyönyörű verseket énekel, melyeket ő maga ír, és dalát Tumburunak nevezett húros hangszere [vagy egy mennyei énekes] kíséri.
MAGYARÁZAT
Ezek a leírások az Úr Anantadeváról nem a képzelet szüleményei — valamennyi leírás transzcendentális gyönyörrel és valódi tudással teli. Ha azonban valaki nem közvetlenül egy olyan hiteles lelki tanítómestertől hallja őket, aki a tanítványi láncolathoz tartozik, nem értheti meg őket. Nārada, a nagy szent az Úr Brahmātól kapta ezt a tudást, és társával, Tumburuval együtt az egész univerzumban terjeszti. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét néha Uttamaślokának is nevezik, aminek a jelentése: „akit gyönyörű versekkel dicsőítenek”. Nārada számtalan verset költ, hogy az Úr Anantát dicsőítse, s ezért használja ez a vers a saṁślokayām āsa szót („válogatott költemények magasztalják”).
A Gauḍīya-sampradāya vaiṣṇavái az Úr Brahmātól származó tanítványi láncolathoz tartoznak. Az Úr Brahmā Nārada lelki tanítómestere, Nārada pedig Vyāsadeva lelki tanítómestere, aki megírta a Śrīmad-Bhāgavatamot a Vedānta-sūtra magyarázataként. A Gauḍīya-sampradāyában ezért minden bhakta hitelesnek fogadja el az Úr Anantának azokat a tetteit, melyeket a Śrīmad-Bhāgavatam beszél el, s így megkapják azt az áldást, hogy hazatérhetnek, vissza Istenhez. A feltételekhez kötött lélek szívében a szennyeződés olyan, akár egy hatalmas szemétdomb, amit az anyagi természet három kötőereje, különösen a rajas (a szenvedély) és a tamas (a tudatlanság) hoz létre. Ez a szennyeződés a kéjes vágyak és az anyagi javak utáni mohóság formájában nyilvánul meg. Ez a vers megerősíti, hogy aki nem sajátítja el a transzcendentális tudást a tanítványi láncolaton keresztül, az nem tisztulhat meg ettől a szennyeződéstől.