HU/SB 5.26.2
2. VERS
- ṛṣir uvāca
- tri-guṇatvāt kartuḥ śraddhayā karma-gatayaḥ pṛthag-vidhāḥ sarvā eva sarvasya tāratamyena bhavanti.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
ṛṣiḥ uvāca—a nagy szent (Śukadeva Gosvāmī) mondta; tri-guṇatvāt—az anyagi természet három kötőereje miatt; kartuḥ—a cselekvőnek; śraddhayā—hozzáállása miatt; karma-gatayaḥ—az a hely, ahová tetteik következtében kerülnek; pṛthak—különböző; vidhāḥ—változatok; sarvāḥ—mind; eva—így; sarvasya—mindegyiknek; tāratamyena—különféle mértékben; bhavanti—lehetővé válik.
FORDÍTÁS
A nagy bölcs, Śukadeva Gosvāmī így szólt: Kedves királyom! Ebben az anyagi világban háromféle cselekedet van: ami a jóság kötőerejébe, ami a szenvedély kötőerejébe, és ami a tudatlanság kötőerejébe tartozik. Mivel minden ember az anyagi természet három kötőerejének hatása alatt áll, cselekedeteik eredményei szintén három csoportba oszthatók. Aki a jóság minőségében cselekszik, az vallásos és boldog, aki a szenvedélyben cselekszik, annak szenvedésben és boldogságban egyaránt része van, aki pedig a tudatlanság hatása alatt cselekszik, az mindig boldogtalan, és úgy él, mint az állatok. Mivel az élőlényekre eltérő mértékben hatnak a természet különféle kötőerői, eltérő helyekre kerülnek.