HU/SB 5.6.3
3. VERS
- tathā coktam ——
- na kuryāt karhicit sakhyaṁ
- manasi hy anavasthite
- yad-viśrambhāc cirāc cīrṇaṁ
- caskanda tapa aiśvaram
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tathā—így; ca—és; uktam—mondják; na—soha; kuryāt—kössön; karhicit—bármikor vagy bárkivel; sakhyam—barátságot; manasi—az elmében; hi—bizonyára; anavasthite—ami nagyon nyugtalan; yat—amelyben; viśrambhāt—túl sok bizalmat fektetni bele; cirāt—hosszú ideig; cīrṇam—gyakorolt; caskanda—zavarodottá vált; tapaḥ—a lemondás; aiśvaram—olyan kiváló személyiségek, mint az Úr Śiva és a nagy bölcs, Saubhari.
FORDÍTÁS
Minden tanult tudósnak ez a véleménye: Az elme természete nagyon nyughatatlan, ezért senki se barátkozzon vele! Ha bízunk benne, bármikor becsaphat minket. Még az Úr Śivát is megzavarta, amikor meglátta az Úr Kṛṣṇa Mohinī formáját, és Saubhari Muni is leesett a yoga tökéletességének fejlett szintjéről.
MAGYARÁZAT
Aki fejlődni kíván a lelki életben, annak első dolga az elme és az érzékek szabályozása. Śrī Kṛṣṇa a Bhagavad-gītāban (BG 15.7) elmondja:
- mamaivāṁśo jīva-loke
- jīva-bhūtaḥ sanātanaḥ
- manaḥ ṣaṣṭhānīndriyāṇi
- prakṛti-sthāni karṣati
Noha az élőlények a Legfelsőbb Úr szerves részei, és ezért helyzetük transzcendentális, az anyagi világban mégis szenvednek, s az elmének és az érzékeknek köszönhetően küzdelmes harcot vívnak létükért. Ahhoz, hogy megszabaduljanak ettől a létért folytatott fölösleges harctól, és boldogok legyenek az anyagi világban, uralkodniuk kell az elméjük és az érzékeik fölött, valamint függetlenné kell válniuk az anyagi körülményektől. Sohasem szabad elhanyagolnunk a lemondásokat és a vezekléseket, mindig végeznünk kell őket. Az Úr Ṛṣabhadeva személyesen mutatta meg, hogyan kell ezt tennünk. A Śrīmad-Bhāgavatam (SB 9.19.17) kihangsúlyozza:
- mātrā svasrā duhitrā vā
- nāviviktāsano bhavet
- balavān indriya-grāmo
- vidvāṁsam api karṣati
A gṛhasthának, vānaprasthának, sannyāsīnak és brahmacārīnak nagyon óvatosnak kell lennie, amikor nők társaságában van. Még az anyjával, a nővérével vagy a leányával se üljön le soha kettesben az ember egy magányos helyen. Kṛṣṇa-tudatos mozgalmunkban, különösen a nyugati országokban nagyon nehéz lenne elkülönülnünk a nőktől, ezért néha bírálat ér bennünket. Mi azonban igyekszünk mindenkinek lehetőséget adni arra, hogy énekeljék a Hare Kṛṣṇa mahā-mantrát, és így fejlődjenek a lelki életben. Ha ragaszkodunk a Hare Kṛṣṇa mahā-mantra sértés nélküli éneklésének elvéhez, akkor Śrīla Haridāsa Ṭhākura kegyéből megmenekülhetünk a nők vonzerejétől. Ha azonban nem énekeljük állhatatosan a Hare Kṛṣṇa mahā-mantrát, bármelyik pillanatban áldozatul eshetünk a nőknek.