HU/SB 5.8.22
22. VERS
- āsādita-haviṣi barhiṣi dūṣite mayopālabdho bhīta-bhītaḥ sapady uparata-rāsa ṛṣi-kumāravad avahita-karaṇa-kalāpa āste.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
āsādita—helyezte; haviṣi—mindent, amit az áldozatban felajánlanak; barhiṣi—a kuśa füvön; dūṣite—amikor beszennyeződött; mayā upālabdhaḥ—megszidtam; bhīta-bhītaḥ—nagy félelemben; sapadi—azonnal; uparata-rāsaḥ—abbahagyta játékát; ṛṣi-kumāravat—akár egy szent ember fia vagy tanítványa; avahita—teljesen visszatartotta; karaṇa-kalāpaḥ—az összes érzéket; āste—ül.
FORDÍTÁS
Amikor az áldozati kellékeket a kuśafűre helyeztem, az őz játszadozva megérintette a füvet a fogával, s ezzel beszennyezte. Amikor megszidtam és eltoltam őt, nagyon megijedt. Mozdulatlanul leült, akár egy szent ember fia, s abbahagyta a játékot.
MAGYARÁZAT
Bharata Mahārāja szüntelenül az őz tetteire gondolt, megfeledkezve arról, hogy az efféle meditáció és a figyelem elkalandozása véget vet lelki fejlődésének.