HU/SB 5.9.17
17. VERS
- iti teṣāṁ vṛṣalānāṁ rajas-tamaḥ-prakṛtīnāṁ dhana-mada-raja-utsikta-manasāṁ bhagavat-kalā-vīra-kulaṁ kadarthī-kṛtyotpathena svairaṁ viharatāṁ hiṁsā-vihārāṇāṁ karmāti-dāruṇaṁ yad brahma-bhūtasya sākṣād brahmarṣi-sutasya nirvairasya sarva-bhūta-suhṛdaḥ sūnāyām apy ananumatam ālambhanaṁ tad upalabhya brahma-tejasāti-durviṣaheṇa dandahyamānena vapuṣā sahasoccacāṭa saiva devī bhadra-kālī.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
iti—így; teṣām—közülük; vṛṣalānām—a śūdrák, akik elpusztítanak minden vallásos elvet; rajaḥ—szenvedélyes; tamaḥ—tudatlan; prakṛtīnām—természettel rendelkezve; dhana-mada—az anyagi gazdagságtól megvakulva; rajaḥ—a szenvedély által; utsikta—felfuvalkodott; manasām—akiknek elméje; bhagavat-kalā—az Istenség Legfelsőbb Személyisége teljes kiterjedésének kiterjedése; vīra-kulam—az emelkedett személyiségek csoportja (a brāhmaṇák); kat-arthī-kṛtya—nem tisztelve; utpathena—rossz úton; svairam—függetlenül; viharatām—akik haladnak; hiṁsā-vihārāṇām—akik mást sem tesznek, mint erőszakot követnek el mások ellen; karma—a cselekedet; ati-dāruṇam—nagyon félelmetes; yat—ami; brahma-bhūtasya—a brāhmaṇa családban született önmegvalósított embernek; sākṣāt—közvetlenül; brahma-ṛṣi-sutasya—egy emelkedett lelki tudattal rendelkező brāhmaṇa fiának; nirvairasya—akinek nem volt ellensége; sarva-bhūta-suhṛdaḥ—mindenki jóakarója; sūnāyām—az utolsó pillanatban; api—bár; ananumatam—a törvény nem hagyta jóvá; ālambhanam—az Úr vágya ellen; tat—azt; upalabhya—érzékelve; brahma-tejasā—a lelki gyönyör ragyogásával; ati-durviṣaheṇa—túlságosan ragyogó és elviselhetetlen; dandahyamānena—égett; vapuṣā—fizikai testtel; sahasā—hirtelen; uccacāṭa—széttört (a mūrti); sā—ő; eva—valójában; devī—az istennő; bhadra-kālī—Bhadra Kālī.
FORDÍTÁS
A Kālī istennő imádatára készülődő rablók és tolvajok mind rendkívül alantas gondolkodású emberek voltak, akiket a szenvedély és a tudatlanság kötőerői tartottak fogva. Elhatalmasodott rajtuk a vágy, hogy meggazdagodjanak, s ezért volt merszük ellentmondani a Védák utasításainak, olyannyira, hogy kész voltak megölni Jaḍa Bharatát, egy brāhmaṇa családban született, önmegvalósított lelket. Irigységükben a rablók Kālī istennő színe elé vitték, hogy feláldozzák. Az ilyen emberek ragaszkodnak irigy tetteikhez, s ezek a gonosztevők még attól sem riadtak vissza, hogy megöljék Jaḍa Bharatát. Jaḍa Bharata minden élőlény legjobb barátja volt. Nem volt az ellensége senkinek, s elmélyülten örökké az Istenség Legfelsőbb Személyiségén meditált. Egy kiváló brāhmaṇa apától született, s így még akkor sem lett volna szabad megölni, ha történetesen ellenséges vagy rosszindulatú lett volna. Nem volt tehát semmi okuk Jaḍa Bharata megölésére, és Kālī istennő ezt nem tűrhette. Azonnal megértette, hogy ezek a bűnös haramiák az Úr nagy bhaktáját akarják elpusztítani. A mūrti teste ekkor hirtelen szétrobbant, s maga Kālī istennő lépett ki belőle személyesen. Teste heves, elviselhetetlen ragyogással lángolt.
MAGYARÁZAT
A védikus tanítások szerint csakis egy erőszakos támadót lehet elpusztítani. Aki gyilkos szándékkal jön, azt önvédelemből azonnal meg lehet ölni. Az írások azt is kijelentik, hogy akkor lehet valakit megölni, ha azért jön, hogy felgyújtsa valakinek az otthonát, vagy beszennyezze, illetve elrabolja a feleségét. Az Úr Rāmacandra Rāvaṇa egész családját elpusztította, mert Rāvaṇa elrabolta feleségét, Sītādevīt. A śāstrák nem hagyják jóvá a más indokból történő ölést. A húsevők úgy ölhetnek állatokat, ha azokat felajánlják a félisteneknek, akik az Istenség Legfelsőbb Személyiségének kiterjedései. Ez egyfajta korlátozást jelent a húsevésben. A Védák bizonyos szabályai tehát az állatok mészárlását is korlátozzák. Mindezt figyelembe véve nem volt ok Jaḍa Bharata megölésére, aki egy tiszteletre méltó, rendkívül emelkedett brāhmaṇa családban született. Isten-megvalósítással rendelkező lélek volt, s minden élőlény jóakarója. A Védák egyáltalán nem hagyták jóvá, hogy a haramiák megöljék Jaḍa Bharatát. Éppen ezért Bhadra Kālī istennő kilépett a mūrtiból, hogy megvédje az Úr bhaktáját. Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura elmagyarázza, hogy a mūrti a bhakta, Jaḍa Bharata Brahman-ragyogása miatt tört össze. A Kālī istennőnek bemutatott áldozat során csak rablók és tolvajok ajánlanak fel embert, akik a szenvedély és tudatlanság kötőerejének hatása alatt állnak, s akiket megőrjített az anyagi gazdagság. A védikus utasítások ezt nem hagyják jóvá. Napjainkban szerte a világon ezer és ezer vágóhíd működik, melyeket az anyagi fényűzésért megőrülő, felfuvalkodott emberek tartanak fenn. Az efféle tetteket a Bhāgavata-iskola sohasem támogatja.