HU/SB 6.1.12
12. VERS
- nāśnataḥ pathyam evānnaṁ
- vyādhayo ’bhibhavanti hi
- evaṁ niyamakṛd rājan
- śanaiḥ kṣemāya kalpate
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
na—nem; aśnataḥ—akik esznek; pathyam—megfelelő; eva—valóban; annam—ételt; vyādhayaḥ—különféle betegségek; abhibhavanti—legyőzik; hi—valójában; evam—hasonlóan; niyama-kṛt—aki követi a szabályozó elveket; rājan—ó, király; śanaiḥ—fokozatosan; kṣemāya—a jólétért; kalpate—alkalmassá válik.
FORDÍTÁS
Kedves királyom! Ha egy beteg az orvos által előírt tiszta, szennyezetlen ételt eszi, akkor fokozatosan meggyógyul, és a fertőzés többé nem hat rá. Ehhez hasonlóan ha valaki követi a tudás szabályozó elveit, az anyagi szennyeződéstől lassanként a felszabadulás felé haladhat.
MAGYARÁZAT
Ha valaki a tudás művelésével foglalkozik — még ha az elmebeli spekuláción keresztül teszi is —, valamint szigorúan követi a śāstrákban lefektetett szabályokat, amelyekről a következő vers beszél, akkor fokozatosan megtisztul. A jñāna, azaz a spekulatív tudás síkja ezért jobb, mint a karma, a gyümölcsöző tettek síkja. Minden esély megvan arra, hogy az ember a karma szintjéről pokoli körülmények közé süllyedjen, a jñāna szintjén azonban az ember annak ellenére megmenekül a pokoli élettől, hogy még mindig nem szabadult meg teljesen a fertőzéstől. Nehézséget az jelent, hogy a jñāna síkján az ember azt hiszi, hogy már felszabadult, s hogy Nārāyaṇává, azaz Bhagavānná vált. Ez azonban csak a tudatlanság egy másféle állapota.
- ye ’nye ’ravindākṣa vimukta-māninas
- tvayy asta-bhāvād aviśuddha-buddhayaḥ
- āruhya kṛcchreṇa paraṁ padaṁ tataḥ
- patanty adho ’nādṛta-yuṣmad-aṅghrayaḥ
- (SB 10.2.32)
Tudatlanságának köszönhetően az ember azt gondolja magáról, hogy megszabadult az anyagi szennyeződéstől, holott ez nem igaz. Ezért még ha valaki el is jut a brahma-jñānáig, a Brahman megértéséig, elbukik, ha nem keres menedéket Kṛṣṇa lótuszlábánál. A jñānīk azonban legalább tudják, hogy mi a bűnös és mi a jámbor tett, és nagyon vigyáznak, hogy a śāstrák utasításai szerint cselekedjenek.