HU/SB 6.1.52
52. VERS
- dehy ajño ’jita-ṣaḍ-vargo
- necchan karmāṇi kāryate
- kośakāra ivātmānaṁ
- karmaṇācchādya muhyati
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
dehī—a megtestesült lélek; ajñaḥ—tökéletes tudás nélkül; ajita-ṣaṭ-vargaḥ—aki nem zabolázta meg az érzékeit és az elméjét; na icchan—nem vágyva; karmāṇi—az anyagi haszon érdekében végrehajtott cselekedetek; kāryate—cselekvésre kényszerül; kośakāraḥ—a selyemhernyó; iva—mint; ātmānam—magát; karmaṇā—gyümölcsöző cselekedetek által; ācchādya—beburkolva; muhyati—megzavarodik.
FORDÍTÁS
Az ostoba megtestesült élőlény, aki képtelen uralkodni az érzékein és az elméjén, arra kényszerül, hogy akarata ellenére az anyagi természet kötőerőinek hatására cselekedjen. Olyan, mint a selyemhernyó, ami saját nyálából létrehoz maga körül egy burkot, aminek fogságából soha többé nem tud kitörni. Az élőlény saját gyümölcsöző cselekedeteinek hálójába bonyolódik, és képtelen kiszabadulni onnan. Emiatt örökké zavarodott, s újra meg újra meghal.
MAGYARÁZAT
Ahogyan már elmagyaráztuk, a természet kötőerőinek hatása rendkívül erős. A különféle gyümölcsöző cselekedetekbe gabalyodott élőlény olyan, mint a selyemhernyó, ami saját gubójának kelepcéjébe esett. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége segítsége nélkül az élőlénynek rendkívül nehéz kiszabadulnia.