HU/SB 6.1.58-60


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


58-60. VERSEK

ekadāsau vanaṁ yātaḥ
pitṛ-sandeśa-kṛd dvijaḥ
ādāya tata āvṛttaḥ
phala-puṣpa-samit-kuśān
dadarśa kāminaṁ kañcic
chūdraṁ saha bhujiṣyayā
pītvā ca madhu maireyaṁ
madāghūrṇita-netrayā
mattayā viślathan-nīvyā
vyapetaṁ nirapatrapam
krīḍantam anugāyantaṁ
hasantam anayāntike


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

ekadā—egyszer; asau—ez az Ajāmila; vanam yātaḥ—elment az erdőbe; pitṛ—apjának; sandeśa—az utasítását; kṛt—végrehajtva; dvijaḥ—a brāhmaṇa; ādāya—gyűjtve; tataḥ—az erdőből; āvṛttaḥ—visszatérvén; phala-puṣpa—gyümölcsök és virágok; samit-kuśān—kétféle fű, a samit és a kuśa; dadarśa—látott; kāminam—nagyon kéjes; kañcit—valaki; śūdram—egy negyedrangú ember, egy śūdra; saha—vele együtt; bhujiṣyayā—egy közönséges cselédlány vagy prostituált; pītvā—ivás után; ca—szintén; madhu—nektár; maireyam—a soma virágból készült; mada—a mámor hatására; āghūrṇita—mozogtak; netrayā—a szemei; mattayā—részeg; viślathat-nīvyā—akinek a ruhája meglazult; vyapetam—nem viselkedett megfelelően; nirapatrapam—ügyet sem vetve az emberek véleményére; krīḍantam—elmerült az élvezetben; anugāyantam—énekelt; hasantam—mosolygott; anayā—vele; antike—közel.


FORDÍTÁS

Egyszer ez a brāhmaṇa, Ajāmila, apja utasítására az erdőbe ment, hogy gyümölcsöt, virágokat és kétféle füvet, samitot és kuśát gyűjtsön. Hazafelé tartva találkozott egy śūdrával, egy negyedrangú, élvhajhász emberrel, aki szégyentelenül ölelgetett és csókolgatott egy prostituáltat. A śūdra mosolygott, énekelt és élvezte helyzetét, mintha ez lenne a megfelelő viselkedésmód. Mind a ketten részegek voltak. A prostituált szemei forogtak a mámortól, s ruhája is meglazult. Így látta meg őket Ajāmila.


MAGYARÁZAT

Az úton Ajāmila egy negyedrangú emberrel és egy prostituálttal találkozott. Róluk ad szemléletes leírást ez a vers. A részegség a régmúlt korokban is jellemző volt, noha nem volt túlságosan gyakori. Ebben a Kali-korban azonban ez a bűn mindenhol a szemünkbe ötlik, mert az emberek az egész világon elvesztették szégyenérzetüket. Abban az időben, amikor Ajāmila    —    aki tökéletes brahmacārī volt    —    megpillantotta a részeg śūdrát és a prostituáltat, a látvány hatással volt rá. Manapság ezzel a bűnnel számtalan helyen találkozhatunk, s így elképzelhetjük a brahmacārī tanítvány helyzetét, aki ilyen viselkedést lát. Egy ilyen brahmacārīnak nagyon nehéz szilárdnak maradnia, ha nem követi rendkívül szigorúan a szabályozó elveket. Ha azonban valaki nagyon komolyan hozzálát a Kṛṣṇa-tudat gyakorlásához, akkor ellen tud állni a bűn kísértésének. A mi Kṛṣṇa-tudatos mozgalmunkban tilos a bűnös nemi élet, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a húsevés és a szerencsejáték. A Kali-yugában    —    különösen a nyugati országokban    —    nem ritka látvány, hogy egy részeg, félmeztelen nő egy részeg férfit ölelget. Ha az ember ilyet lát, utána az önmegtartóztatás nagyon nehéz. De ha valaki Kṛṣṇa kegyéből követi a szabályozó elveket és énekli a Hare Kṛṣṇa mantrát, Kṛṣṇa kétségtelenül meg fogja védelmezni. Sőt, Kṛṣṇa azt mondja: az Ő bhaktája nem vész el soha (kaunteya pratijānīhi na me bhaktaḥ praṇaśyati). Ezért minden tanítványnak, aki a Kṛṣṇa-tudatot gyakorolja, engedelmesen be kell tartania a szabályozó elveket, és mindig kitartóan énekelnie kell az Úr szent nevét. Ha így tesz, nincs oka a félelemre, másképp azonban veszélyben forog, különösen ebben a Kali-korban.