HU/SB 6.11.9
9. VERS
- vilokya taṁ vajra-dharo ’tyamarṣitaḥ
- sva-śatrave ’bhidravate mahā-gadām
- cikṣepa tām āpatatīṁ suduḥsahāṁ
- jagrāha vāmena kareṇa līlayā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
vilokya—látva; tam—őt (Vṛtrāsurát); vajra-dharaḥ—aki villámot hord magával (Indra király); ati—nagyon; amarṣitaḥ—türelmetlen; sva—sajátja; śatrave—az ellenség felé; abhidravate—futva; mahā-gadām—egy hatalmas buzogányt; cikṣepa—dobott; tām—azt (a buzogányt); āpatatīm—felé repülve; su-duḥsahām—nagyon nehéz kivédeni; jagrāha—elkapta; vāmena—bal; kareṇa—kezével; līlayā—nagyon könnyen.
FORDÍTÁS
Indra, a mennyek királya Vṛtrāsura harciassága láttán elvesztette a türelmét, s megdobta Vṛtrāsurát hatalmas buzogányainak egyikével, melyeket nagyon nehéz kivédeni. Vṛtrāsura azonban bal kezével könnyedén elkapta a felé repülő fegyvert.