HU/SB 6.14.12


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


12. VERS

rūpaudārya-vayo-janma-
vidyaiśvarya-śriyādibhiḥ
sampannasya guṇaiḥ sarvaiś
cintā bandhyā-pater abhūt


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

rūpa—szépséggel; audārya—nagylelkűséggel; vayaḥ—fiatalsággal; janma—előkelő származással; vidyā—műveltséggel; aiśvarya—gazdagsággal; śriya-ādibhiḥ—vagyonnal stb.; sampannasya—megáldott; guṇaiḥ—jó tulajdonságokkal; sarvaiḥ—mind; cintā—aggodalom; bandhyā-pateḥ—Citraketunak, a sok meddő feleség férjének; abhūt—volt.


FORDÍTÁS

Citraketu, e sok millió feleség férje szép volt, nagylelkű és ifjú. Előkelő családban született, jó neveltetésben részesült, és emellett dúsgazdag is volt. Kincsei ellenére mégis örökké aggodalom gyötörte, mert nem volt fia.


MAGYARÁZAT

Megtudhatjuk, hogy a király először egy feleséggel kelt egybe, de az nem tudott gyermeket szülni neki. Aztán elvette a másodikat, a harmadikat, a negyediket és a többit, de egyikük sem tudta megajándékozni egy gyermekkel. Anyagi kincsei, a janmaiśvarya-śruta-śrī    —    nemes származása, gazdagsága, vagyona, műveltsége és szépsége    —    ellenére végtelenül szomorú volt, mert bár sok-sok felesége volt, fia mégsem született tőlük. Bánatát valóban megérthetjük. A gṛhastha élet nem azt jelenti, hogy valaki a feleségével él, és nincsenek gyermekeik. Cāṇakya Paṇḍita azt mondja: putra-hīnaṁ gṛhaṁ śūnyam, akinek nincsen fia, annak az otthona nem jobb egy sivatagnál. A király nagyon boldogtalan volt, hogy nem volt fia, ezért aztán sok-sok feleséget vitt a házába. A kṣatriyák számára megengedett a többnejűség, s a király élt is a lehetőséggel. Utódja azonban mégsem született.