HU/SB 6.14.50-51
50-51. VERSEK
- śrutvā mṛtaṁ putram alakṣitāntakaṁ
- vinaṣṭa-dṛṣṭiḥ prapatan skhalan pathi
- snehānubandhaidhitayā śucā bhṛśaṁ
- vimūrcchito ’nuprakṛtir dvijair vṛtaḥ
- papāta bālasya sa pāda-mūle
- mṛtasya visrasta-śiroruhāmbaraḥ
- dīrghaṁ śvasan bāṣpa-kaloparodhato
- niruddha-kaṇṭho na śaśāka bhāṣitum
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrutvā—hallották; mṛtam—halott; putram—a fiú; alakṣita-antakam—nem tudták a halál okát; vinaṣṭa-dṛṣṭiḥ—nem látva tisztán; prapatan—mindig összeesve; skhalan—elcsúszva; pathi—az úton; sneha-anubandha—a szeretet miatt; edhitayā—növekvő; śucā—a bánat által; bhṛśam—nagyon; vimūrcchitaḥ—elvesztvén eszméletét; anuprakṛtiḥ—miniszterek és más hivatalnokok követték; dvijaiḥ—bölcs brāhmaṇákkal; vṛtaḥ—körülvéve; papāta—összeesett; bālasya—a fiúnak; saḥ—ő (a király); pāda-mūle—lábaihoz; mṛtasya—a halott testnek; visrasta—zilált; śiroruha—haj; ambaraḥ—és ruha; dīrgham—hosszú; śvasan—légzés; bāṣpa-kalā-uparodhataḥ—amiatt, hogy könnyekkel a szemében sírt; niruddha-kaṇṭhaḥ—hangja elcsuklott; na—nem; śaśāka—képes volt; bhāṣitum—beszélni.
FORDÍTÁS
Amikor Citraketu király meghallotta, hogy fia valamilyen ismeretlen okból meghalt, szinte megvakult fájdalmában. Fia iránti nagy szeretetében bánata úgy nőtt, mint a lángoló tűz, és amikor szaladt, hogy megnézze halott gyermekét, örökké megbotlott és elesett. Miniszterei, a többi hivatalnok és a jelen lévő bölcs brāhmaṇák kíséretében a gyermek lábaihoz lépett, és zilált hajjal, megtépett ruhában öntudatlanul összeesett. Amikor zihálva magához tért, szeme könnyben úszott, s egy szót sem tudott szólni.