HU/SB 6.16.10


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


10. VERS

na hy asyāsti priyaḥ kaścin
nāpriyaḥ svaḥ paro ’pi vā
ekaḥ sarva-dhiyāṁ draṣṭā
kartṝṇāṁ guṇa-doṣayoḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

na—nem; hi—valójában; asya—az élőlénynek; asti—van; priyaḥ—kedves; kaścit—valaki; na—nem; apriyaḥ—nem kedves; svaḥ—saját; paraḥ—másik; api—szintén; —vagy; ekaḥ—az egyetlen; sarva-dhiyām—az intelligencia fajtáinak; draṣṭā—a látó; kartṝṇām—a végrehajtóké; guṇa-doṣayoḥ—a jó és a rossz tetteké.


FORDÍTÁS

Az élőlény számára senki sem kedves és senki sem ellenszenves. Nem tesz különbséget a sajátja és a másé között. Egyetlen és páratlan ő, azaz barátok és ellenségek, jótevők és rosszakarók nincsenek rá hatással. Ő csak megfigyelője, szemtanúja az emberek különféle tulajdonságainak.


MAGYARÁZAT

Ahogyan az előző vers elmagyarázta, az élőlény ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége, de csupán csekély mértékben, mert ő csak egy parányi részecske (sūkṣma), míg a Legfelsőbb Úr mindent átható és hatalmas. A Legfelsőbb Úr számára senki sem barát, ellenség vagy rokon, mert Ő teljesen mentes a tudatlanság minden rossz tulajdonságától, ami a feltételekhez kötött lélekre jellemző. Másrészt viszont bhaktáihoz rendkívül kegyes és kedves, azokkal pedig, akik irigyek rájuk, egyáltalán nem elégedett. Ahogy Maga az Úr erősíti meg a Bhagavad-gītāban (BG 9.29):

samo ’haṁ sarva-bhūteṣu
na me dveṣyo ’sti na priyaḥ
ye bhajanti tu māṁ bhaktyā
mayi te teṣu cāpy aham

„Én senkire sem irigykedem, és olyan sincs, akivel szemben elfogult lennék    —    mindenkivel egyenlően bánok. De aki odaadással szolgál Engem, az a barátom, Bennem van, s Én is a barátja vagyok.” A Legfelsőbb Úrnak nincs ellensége vagy barátja, de szíve bhaktájához húz, aki mindig odaadó szolgálatot végez Neki. A Gītāban egy másik helyen (BG 16.19) az Úr hasonló módon így szól:

tān ahaṁ dviṣataḥ krūrān
saṁsāreṣu narādhamān
kṣipāmy ajasram aśubhān
āsurīṣv eva yoniṣu

„Örökre az anyagi lét óceánjába, a különféle démonikus fajokba dobom az irigyeket és a gonoszokat, az emberiség alját.” Az Úr rendkívül ellene van azoknak, akik irigyek bhaktáira. Az Úrnak, hogy megvédje bhaktáit, néha meg kell ölnie azok ellenségeit. Ahhoz például, hogy Prahlāda Mahārāját megvédje, meg kellett ölnie Prahlāda ellenségét, Hiraṇyakaśiput, de Hiraṇyakaśipu felszabadult, mert az Úr végzett vele. Az Úr látja mindenki tetteit, ezért tanúja a bhakták ellenségei cselekedeteinek is, és szívesen megbünteti őket. Más esetekben azonban pusztán szemtanúja annak, amit az élőlények tesznek, s megadja bűnös vagy jámbor tetteik eredményeit.