HU/SB 6.16.33


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


33. VERS

tataḥ samādhāya mano manīṣayā
babhāṣa etat pratilabdha-vāg asau
niyamya sarvendriya-bāhya-vartanaṁ
jagad-guruṁ sātvata-śāstra-vigraham


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tataḥ—ezután; samādhāya—irányítva; manaḥ—az elmét; manīṣayā—az értelmével; babhāṣa—beszélt; etat—ezt; pratilabdha—megtalálva; vāk—beszéd; asau—ő (Citraketu király); niyamya—szabályozva; sarva-indriya—minden érzéknek; bāhya—külső; vartanam—vándorlás; jagat-gurum—aki mindenki lelki tanítómestere; sātvata—az odaadó szolgálatnak; śāstra—a szentírásoknak; vigraham—a megszemélyesülése.


FORDÍTÁS

Ezután értelmével uralkodott az elméje fölött, s így érzékeit a külső tevékenységektől visszatartva megtalálta a kellő szavakat, melyekkel kifejezhette érzéseit. Imákat kezdett mondani az Úrhoz, aki a szentírások [a sātvata-saṁhitāk, például a a Brahma-saṁhitā és a Nārada-pañcarātra] megszemélyesülése és mindenki lelki tanítómestere. Így imádkozott Hozzá:


MAGYARÁZAT

Az Úrnak nem lehet e világi szavakkal imákat mondani. Az embernek az elme és az érzékek szabályozásával fejlett lelki szintre kell kerülnie, s akkor megtalálja majd a kellő szavakat, amelyekkel imákat mondhat az Úrhoz. A Padma Purāṇa következő versét idézve Śrīla Sanātana Gosvāmī megtiltja, hogy olyan imát énekeljünk, amelyet az elismert bhakták nem énekelnek.

avaiṣṇava-mukhodgīrṇaṁ
pūtaṁ hari-kathāmṛtam
śravaṇaṁ naiva kartavyaṁ
sarpocchiṣṭaṁ yathā prayaḥ

A tiszta bhaktáknak nem szabad elfogadniuk azokat a szavakat vagy dalokat, melyek olyan emberektől származnak, akik nem viselkednek vaiṣṇavához illően, nem követik szigorúan a szabályozó elveket, és nem éneklik a Hare Kṛṣṇa mantrát. A sātvata-śāstra-vigraham szavak arra utalnak, hogy az Úr sac-cid-ānanda testéről sohasem szabad azt hinni, hogy māyā hozta létre. A bhakták nem az Úr képzeletbeli formájához imádkoznak. Azt, hogy az Úr rendelkezik testtel, minden védikus írás alátámasztja.