HU/SB 6.16.32


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


32. VERS

sa uttamaśloka-padābja-viṣṭaraṁ
premāśru-leśair upamehayan muhuḥ
premoparuddhākhila-varṇa-nirgamo
naivāśakat taṁ prasamīḍituṁ ciram


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

saḥ—ő; uttamaśloka—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; pada-abja—a lótuszlábának; viṣṭaram—a nyugvóhely; prema-aśru—a tiszta szeretet könnyeinek; leśaiḥ—a csöppjeivel; upamehayan—áztatva; muhuḥ—újra és újra; prema-uparuddha—a szeretettől elcsukló hangon; akhila—minden; varṇa—a hangok közül; nirgamaḥ—amit kiejtett; na—nem; eva—bizonyára; aśakat—képes volt; tam—Neki; prasamīḍitum—imákat mondani; ciram—hosszú ideig.


FORDÍTÁS

Citraketu a szeretet és a ragaszkodás könnyeivel a Legfelsőbb Úr lótuszlábának nyugvóhelyét áztatta újra meg újra. Hangja az eksztázistól elcsuklott, s így hosszú ideig egyetlen hangot sem volt képes kiejteni, hogy illő imákat mondjon az Úrhoz.


MAGYARÁZAT

Minden hang és minden szó, ami ezekből a hangokból áll, arra való, hogy imádkozhassunk az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez. Citraketu Mahārājának lehetősége nyílt arra, hogy a hangokból szép verseket költve imákat mondjon az Úrhoz, ám eksztázisa miatt hosszú ideig képtelen volt e hangokat összerakni. A Śrīmad-Bhāgavatamban (SB 1.5.22) olvashatjuk a következőt:

idaṁ hi puṁsas tapasaḥ śrutasya vā
sviṣṭasya sūktasya ca buddhi-dattayoḥ
avicyuto ’rthaḥ kavibhir nirūpito
yad uttamaśloka-guṇānuvarṇanam

Ha valaki a tudomány, a filozófia, a politika, a gazdaság terén vagy bármilyen más területen valamilyen képesség birtokában van, és tudását tökéletessé akarja tenni, akkor csupán csodálatos költeményeket írva vagy képességeit az Úr szolgálatában használva mondjon imákat az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez. Ezt akarta tenni Citraketu is, de a szeretetteljes eksztázis miatt képtelen volt rá, így aztán meglehetősen sokáig kellett várnia, amíg végre el tudta mondani imáit.