HU/SB 6.17.2-3
2-3. VERSEK
- sa lakṣaṁ varṣa-lakṣāṇām
- avyāhata-balendriyaḥ
- stūyamāno mahā-yogī
- munibhiḥ siddha-cāraṇaiḥ
- kulācalendra-droṇīṣu
- nānā-saṅkalpa-siddhiṣu
- reme vidyādhara-strībhir
- gāpayan harim īśvaram
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saḥ—ő (Citraketu); lakṣam—százezer; varṣa—évek; lakṣāṇām—százezer; avyāhata—akadály nélkül; bala-indriyaḥ—akinek érzékei ereje és képessége; stūyamānaḥ—dicsőítették; mahā-yogī—a nagy misztikus yogī; munibhiḥ—a szentek; siddha-cāraṇaiḥ—a siddhák és a cāraṇák; kulācalendra-droṇīṣu—a Kulācalendrának vagy Sumerunak nevezett hatalmas hegység völgyeiben; nānā-saṅkalpa-siddhiṣu—ahol az ember minden misztikus képességet tökéletesen elsajátíthat; reme—élvezte; vidyādhara-strībhiḥ—a Vidyādhara bolygó hölgyeivel; gāpayan—dicsőíttette; harim—az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Harit; īśvaram—az irányítót.
FORDÍTÁS
Citraketu, a hatalmas misztikus yogī sok millió évig vándorolt az életet élvezve, miközben nagy bölcsek és szentek, valamint a Siddhaloka és a Cāraṇaloka lakói magasztalták. Testének és érzékeinek ereje sohasem gyengült — így járta a völgyeket a Sumeru-hegyen, ott, ahol az ember minden misztikus képességre tökéletesen szert tehet. Ezekben a völgyekben élt boldogan a Vidyādhara-loka hölgyeinek társaságában, a Legfelsőbb Úr, Hari dicsőségét zengve.
MAGYARÁZAT
Megtudhatjuk, hogy bár Citraketu Mahārāját a Vidyādhara-loka gyönyörű hölgyei vették körül, nem feledkezett meg az Úr dicsőítéséről, szent nevének énekléséről. Több alkalommal megállapítottuk már, hogy akit nem szennyez be semmilyen anyagi körülmény, aki tiszta bhakta, s az Úr dicsőségét énekli, azt tökéletesnek kell tekinteni.