HU/SB 6.18.40
40. VERS
- ko ’tikramo ’nuvartantyāḥ
- svabhāvam iha yoṣitaḥ
- dhiṅ māṁ batābudhaṁ svārthe
- yad ahaṁ tv ajitendriyaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kaḥ—mi; atikramaḥ—sértés; anuvartantyāḥ—követve; sva-bhāvam—természetet; iha—itt; yoṣitaḥ—a nőnek; dhik—kárhozat; mām—nekem; bata—ó, jaj; abudham—nem tudom; sva-arthe—hogy mi a jó számomra; yat—mert; aham—én; tu—valójában; ajita-indriyaḥ—képtelen vagyok uralkodni az érzékeimen.
FORDÍTÁS
Ez a nő, a feleségem olyan eszközhöz folyamodott, ami éppen megfelel a természetének, ezért nem lehet őt hibáztatni. De én egy férfi vagyok, szálljon hát rám kárhozat! A legkevésbé sem tudom, hogy mi a jó számomra, hiszen nem tudtam uralkodni az érzékeimen.
MAGYARÁZAT
A nőknek természetes ösztönük, hogy élvezzék az anyagi világot, s a férjüket is arra biztatják, hogy élvezzék a világot a nyelv, a gyomor és a nemi szervek — a jihvā, az udara és az upastha — kielégítésével. A nők értik a módját, hogyan főzzenek ízletes ételeket, s így könnyen örömet okoznak férjüknek az evésben. Ha valaki finomat eszik, a gyomra elégedett, és amint a gyomor elégedett, a nemi szervek aktívvá válnak. Aki a húsevéshez, a boriváshoz és a hasonló szenvedélyes dolgokhoz szokott, az kétségtelenül vonzódni fog a nemi élethez is. Meg kell értenünk, hogy a szexuális ösztön nem a lelki fejlődésnek kedvez, hanem azt segíti elő, hogy a pokol mélyére kerüljünk. Kaśyapa Muni végiggondolta helyzetét, és nagyon elszomorodott. Családosnak lenni tehát nagyon kockázatos, ha valaki nem kapott megfelelő képzést, és ha a feleség nem követi a férjét. A férfinak már kora gyermekkorától kezdve képzésben kell részesülnie. Kaumāra ācaret prājño dharmān bhāgavatān iha (SB 7.6.1). A brahmacarya, vagyis a diákélet során a brahmacārīnak alaposan el kell sajátítania a bhāgavata-dharma, az odaadó szolgálat tudományát. Ha ezután megházasodik, s ha felesége hű hozzá, és követi őt az ilyen élet során, akkor a férj és a feleség közötti kapcsolat nagyon jó lesz. Ha azonban a férj és a feleség kapcsolata nélkülöz minden lelki tudatot, és kizárólag az érzékkielégítés fűzi össze őket, ez egyáltalán nem jó. A Śrīmad-Bhāgavatamban (SB 12.2.3) az áll, hogy különösen ebben a korban, a Kali-yugában a férj és feleség kapcsolatának alapját a nemi képességek jelentik: dām-patye ’bhirucir hetuḥ. A családos élet a Kali-yugában ezért rendkívül veszélyes, ha a férj és a feleség nem fogadják el a Kṛṣṇa-tudatot.