HU/SB 6.18.42
42. VERS
- na hi kaścit priyaḥ strīṇām
- añjasā svāśiṣātmanām
- patiṁ putraṁ bhrātaraṁ vā
- ghnanty arthe ghātayanti ca
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
na—nem; hi—bizonyára; kaścit—bárki; priyaḥ—kedves; strīṇām—a nőknek; añjasā—valójában; sva-āśiṣā—saját érdekükben; ātmanām—legkedvesebb; patim—férjet; putram—fiút; bhrātaram—fivért; vā—vagy; ghnanti—megölik; arthe—saját érdekükben; ghātayanti—a halálukat okozzák; ca—szintén.
FORDÍTÁS
A nők saját érdeküket szem előtt tartva úgy bánnak a férfiakkal, mintha a legkedvesebbek lennének a számukra, valójában azonban senkit sem szeretnek. Vallásosaknak tartják őket, de ha az érdekük úgy kívánja, még férjüket, fiukat vagy bátyjukat is megölik, vagy okot adnak arra, hogy mások megöljék őket.
MAGYARÁZAT
Kaśyapa Muni nagyon alaposan tanulmányozta a női természetet. A nők természetükből adódóan nagyon önzőek, és ezért minden körülmények között védelmezni kell őket, hogy természetes hajlamuk, a túlzott önzőség ne nyilvánuljon meg. A nőknek szükségük van a férfiak védelmére. Gyermekkorukban apjuknak, fiatalkorukban a férjüknek, öregkorukban pedig felnőtt fiaiknak kell gondoskodniuk róluk. Ez Manu utasítása, aki azt mondja, hogy a nők semmilyen körülmények között nem lehetnek függetlenek. Vigyázni kell rájuk, hogy természetes hajlamuk, a durva önzőség ne kerülhessen a felszínre. Napjainkban is gyakran előfordul, hogy egy nő megöli a férjét, hogy a biztosítótól pénzt kapjon. Ezzel nem becsmérelni akarjuk a nőket — csupán valódi természetüket írjuk le. A nő és a férfi efféle természetes ösztönei csakis a testi életfelfogásban nyilvánulnak meg. Ha egy férfi vagy egy nő fejlett lelki tudattal rendelkezik, testi életfelfogásának gyakorlatilag nyoma sem marad. Minden nőt lelki egységként kell látnunk (ahaṁ brahmāsmi), akinek egyetlen kötelessége, hogy elégedetté tegye Kṛṣṇát, s akkor az anyagi természet különféle kötőerőinek befolyása, ami annak az eredménye, hogy az ember anyagi testtel rendelkezik, nem fog érvényesülni.
A Kṛṣṇa-tudatos mozgalom rendkívül áldásos, mert nagyon könnyen ellen tud állni az anyagi természet szennyeződéseinek, amelyek abból származnak, hogy az embernek anyagi teste van. A Bhagavad-gītā ezért már az elején azt tanítja, hogy akár férfiak vagyunk, akár nők, tudnunk kell, hogy nem ez a test, hanem szellemi lélek vagyunk. Mindenkinek a szellemi lélek, és nem a test cselekedeteivel kell foglalkoznia. Amíg valakit a testi életfelfogás mozgat, addig mindig fennáll az a veszély, hogy tévútra lép, legyen akár férfi, akár nő. A lelket néha puruṣának nevezik, mert akár férfi, akár női öltözéket visel, megvan benne az a hajlam, hogy élvezni akarja az anyagi világot. Aki ezzel az élvező szellemmel rendelkezik, azt puruṣának hívják. Akár férfi, akár nő valaki, nem érdekli mások szolgálata — mindenki saját érzékeinek a kielégítésével törődik csupán. A Kṛṣṇa-tudat azonban elsőrangú képzést biztosít minden férfi és minden nő számára. A férfiaknak meg kell tanulniuk, hogyan legyenek az Úr Kṛṣṇa első osztályú bhaktái, a nőknek pedig meg kell tanulniuk, hogyan legyenek férjük hűséges követői. Ez mindannyiuk életét boldoggá fogja tenni.