HU/SB 6.2.42
42. VERS
- yarhy upārata-dhīs tasminn
- adrākṣīt puruṣān puraḥ
- upalabhyopalabdhān prāg
- vavande śirasā dvijaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yarhi—amikor; upārata-dhīḥ—elméje és értelme megállapodott; tasmin—akkor; adrākṣīt—látta; puruṣān—a személyeket (az Úr Viṣṇu szolgáit); puraḥ—maga előtt; upalabhya—kapta; upalabdhān—akiket kapott; prāk—korábban; vavande—hódolatait ajánlotta; śirasā—fejével; dvijaḥ—a brāhmaṇa.
FORDÍTÁS
Amikor értelme és elméje szilárdan megállapodott az Úr formáján, Ajāmila brāhmaṇa újra megpillantotta szeme előtt a négy mennyei férfit. Tudta, hogy ők azok, akiket korábban látott, és így a földre borulva a hódolatát ajánlotta nekik.
MAGYARÁZAT
Amikor Ajāmila megingathatatlanul az Úr formájára rögzítette az elméjét, újra megjelentek előtte azok a viṣṇudūták, akik megmentették őt. A viṣṇudūták egy időre magára hagyták Ajāmilát, hogy alkalma legyen igazán megszilárdítania meditációját az Úron. Most, hogy odaadása megérett, visszatértek, hogy magukkal vigyék. Ajāmila tudta, hogy ugyanazok a viṣṇudūták jöttek vissza, s a földre borulva hódolatát ajánlotta nekik.