HU/SB 6.4.9
9. VERS
- annaṁ carāṇām acarā
- hy apadaḥ pāda-cāriṇām
- ahastā hasta-yuktānāṁ
- dvi-padāṁ ca catuṣ-padaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
annam—étel; carāṇām—azoknak, akik szárnyakon repülnek; acarāḥ—a mozdulatlanok (gyümölcsök és virágok); hi—valóban; apadaḥ—a láb nélküli élőlények, például a fű; pāda-cāriṇām—olyan állatoknak, akik lábakon mozognak, mint például a tehenek és a bivalyok; ahastāḥ—kezekkel nem rendelkező állatok; hasta-yuktānām—azoknak az állatoknak, akiknek van kezük, mint például a tigrisek; dvi-padām—az emberi lényeknek, akiknek két lábuk van; ca—és; catuḥ-padaḥ—a négylábú állatok, mint például az őzek.
FORDÍTÁS
A természet elrendezéséből a gyümölcsök és virágok a rovarok és madarak táplálékai; a fű és a többi láb nélküli élőlény az olyan négylábú állatoknak szolgál élelemül, mint a tehenek és a bivalyok; azok az állatok, amelyek nem tudják mellső lábaikat kézként használni, az olyan állatok táplálékai, mint a tigrisek, amelyeknek mancsaik vannak; a négylábú állatok pedig, az őzek és a kecskék, valamint a gabona az emberi lények élelme.
MAGYARÁZAT
A természet törvénye alapján, illetve az Istenség Legfelsőbb Személyiségének elrendezéséből az egyik élőlény a másik tápláléka. Ahogy ez a vers leírja, dvi-padāṁ ca catuṣ-padaḥ: az emberi lények számára (dvi-padām) a négylábú állatok (catuṣ-padaḥ) és a gabona jelenti a táplálékot. Ezek a négylábú állatok az őz és a kecske, nem pedig a tehén, amelynek védelmet kell nyújtani. A társadalom felsőbb osztályai — a brāhmaṇák, a kṣatriyák és a vaiśyák — általában nem esznek húst. A kṣatriyák néha elmennek az erdőbe, hogy olyan állatokra vadásszanak, mint az őzek, mert meg kell tanulniuk az ölés művészetét, és néha meg is eszik az állatot. A śūdrák is esznek húst, például kecskét. A tehenet azonban az emberi lénynek sohasem szabad megölnie vagy megennie. A tehén megölését minden śāstra szigorúan tiltja, sőt, aki megöl egy tehenet, annak annyi évig kell szenvednie, ahány szőrszál borítja a tehén testét. A Manu-saṁhitā azt mondja: pravṛttir eṣā bhūtānāṁ nivṛttis tu mahā-phalā, az anyagi világban számtalanféle hajlamunk van, de az emberi életben az embernek meg kell tanulnia megfékezni ezeket a hajlamokat. Akik húst akarnak enni, azok nyelvük követeléseinek eleget tehetnek az alacsonyabb rendű állatok fogyasztásával, de sohasem szabad tehenet ölniük, mert a tehén amiatt, hogy tejet ad, valójában az emberi társadalom anyja. A śāstrák kifejezetten azt parancsolják: kṛṣi-gorakṣya, az emberiség vaiśya osztályának a földművelés és gazdálkodás révén gondoskodnia kell az egész társadalom élelméről, és teljes védelmet kell biztosítania a teheneknek, amelyek a leghasznosabb állatok, mivel tejjel látják el az emberi társadalmat.