HU/SB 6.7.1
1. VERS
- śrī-rājovāca
- kasya hetoḥ parityaktā
- ācāryeṇātmanaḥ surāḥ
- etad ācakṣva bhagavañ
- chiṣyāṇām akramaṁ gurau
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-rājā uvāca—a király kérdezett; kasya hetoḥ—mi okból; parityaktāḥ—elutasítva; ācāryeṇa—a lelki tanítómester, Bṛhaspati által; ātmanaḥ—magának; surāḥ—valamennyi félisten; etat—ez; ācakṣva—kegyesen mondd el; bhagavan—ó, nagy bölcs (Śukadeva Gosvāmī); śiṣyāṇām—a tanítványoknak; akramam—a sértését; gurau—a lelki tanítómesterrel szemben.
FORDÍTÁS
Parīkṣit Mahārāja így kérdezte Śukadeva Gosvāmīt: Ó, nagy bölcs! Miért tagadta meg a félistenek lelki tanítómestere, Bṛhaspati a félisteneket, akik a tanítványai voltak? Milyen sértést követtek el lelki tanítómesterük ellen? Kérlek, meséld el a történetet!
MAGYARÁZAT
Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura megjegyzi:
- saptame guruṇā tyaktair
- devair daitya-parājitaiḥ
- viśvarūpo gurutvena
- vṛto brahmopadeśataḥ
„Ez a hetedik fejezet leírja, hogyan sértették meg a félistenek Bṛhaspatit, aki aztán elhagyta őket, hogyan szenvedtek vereséget, majd az Úr Brahmā utasítására hogyan kérték fel Viśvarūpát, hogy legyen a papjuk az áldozataik végrehajtása során.”