HU/SB 6.9.35
35. VERS
- atha tatra bhavān kiṁ devadattavad iha guṇa-visarga-patitaḥ pāratantryeṇa sva-kṛta-kuśalākuśalaṁ phalam upādadāty āhosvid ātmārāma upaśama-śīlaḥ samañjasa-darśana udāsta iti ha vāva na vidāmaḥ.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
atha—ezért; tatra—abban; bhavān—Te; kim—vajon; deva-datta-vat—mint egy közönséges emberi lény, akit tetteinek gyümölcsei kényszerítenek; iha—ebben az anyagi világban; guṇa-visarga-patitaḥ—az anyagi természet kötőerőitől ösztönzött anyagi testbe kényszerülve; pāratantryeṇa—az idő, a tér, a cselekvés és a természet feltételeitől függve; sva-kṛta—saját maga végrehajtotta; kuśala—kedvező; akuśalam—kedvezőtlen; phalam—a tett eredményei; upādadāti—elfogadja; āhosvit—vagy; ātmārāmaḥ—teljesen elégedett önmagában; upaśama-śīlaḥ—természetét önfegyelmezettség jellemzi; samañjasa-darśanaḥ—nincs megfosztva a teljes lelki energiától; udāste—tanúként semleges marad; iti—így; ha vāva—bizonyára; na vidāmaḥ—nem értjük meg.
FORDÍTÁS
Halld most kérdéseinket! A közönséges feltételekhez kötött lélek engedelmeskedni kényszerül az anyagi törvényeknek, és így megkapja tetteinek gyümölcseit. Vajon a közönséges emberi lényekhez hasonlóan Te is egy olyan testben létezel az anyagi világban, Uram, amelyet az anyagi kötőerők hoztak létre? Te is élvezed a tettek jó eredményeit, vagy szenvedsz a rosszaktól az idő, a múltbeli tettek és más tényezők hatására? Vagy ellenkezőleg: pusztán pártatlan szemtanúként vagy jelen, aki önellátó, mentes minden anyagi vágytól és mindig lelki energiával teli? Bizonyosan nem érthetjük meg valódi helyzetedet.
MAGYARÁZAT
A Bhagavad-gītāban (BG 4.8) Kṛṣṇa azt mondja, hogy két okból száll alá az anyagi világba: paritrāṇāya sādhūnāṁ vināśāya ca duṣkṛtām, hogy felszabadítsa bhaktáit és megölje a démonokat vagy az abhaktákat. Az Abszolút Igazság számára ez a kétféle tett nem különbözik egymástól. Amikor az Úr eljön, hogy megbüntesse a démonokat, kegyével áldja meg őket, s amikor felszabadítja a bhaktákat és könnyít szenvedésükön, ugyanígy kegyét adja. Az Úr tehát egyformán kegyes minden feltételekhez kötött lélekhez. Amikor a feltételekhez kötött lélek segít másokon, akkor jámboran cselekszik, amikor pedig bánt másokat, bűnös tettet követ el, az Úr azonban nem jámbor és nem is vétkes — Ő mindig lelki energiájával van teli, amellyel azoknak, akik rászolgáltak a büntetésre, és azoknak, akik védelemre szorulnak, egyaránt a kegyét adja. Az Úr apāpa-viddham: a bűnösnek nevezett cselekedetek visszahatásai sohasem szennyezik be. Amikor Kṛṣṇa jelen volt a Földön, számtalan ellenséges abhaktát ölt meg, de azok mindannyian elérték a sārūpyát, azaz visszatértek eredeti lelki testükbe. Aki nem ismeri az Úr helyzetét, az azt mondja, hogy Isten kegyetlen vele, de kegyes másokhoz. Valójában az Úr a Bhagavad-gītāban (BG 9.29) kijelenti: samo ’haṁ sarva-bhūteṣu na me dveṣyo ’sti na priyaḥ: „Én mindenkivel egyenlőn bánok. Senki sem az ellenségem, és senki sem a barátom.” Emellett azonban azt is mondja, hogy ye bhajanti tu māṁ bhaktyā mayi te teṣu cāpy aham: „Ha valaki a bhaktám lesz, és teljesen meghódol Nekem, különleges figyelmet szentelek neki.”