HU/SB 6.9.55
55. VERS
- tasmin vinihate yūyaṁ
- tejo-’strāyudha-sampadaḥ
- bhūyaḥ prāpsyatha bhadraṁ vo
- na hiṁsanti ca mat-parān
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tasmin—amikor ő (Vṛtrāsura); vinihate—elpusztul; yūyam—mindannyiótok; tejaḥ—hatalom; astra—nyilak; āyudha—más fegyverek; sampadaḥ—és gazdagság; bhūyaḥ—újra; prāpsyatha—meg fogjátok kapni; bhadram—minden szerencsét; vaḥ—nektek; na—nem; hiṁsanti—bántani; ca—szintén; mat-parān—bhaktáim.
FORDÍTÁS
Amikor lelki erőm hatására Vṛtrāsura elpusztul, visszanyeritek majd erőtöket, fegyvereiteket és gazdagságotokat, s veletek lesz minden jó szerencse. Vṛtrāsura ugyan képes elpusztítani mind a három világot, de ne féljetek, hogy bántani fog benneteket! Ő is bhakta, és sohasem lesz rosszindulatú veletek szemben.
MAGYARÁZAT
Az Úr bhaktája senkivel szemben sem rosszindulatú, más bhaktákról nem is beszélve. Ahogy majd később megtudjuk, Vṛtrāsura szintén bhakta volt, s így várható volt, hogy nem akar rosszat a félisteneknek, sőt önszántából segíti majd őket. Egy bhakta nem tétovázik, ha egy jó ügy érdekében le kell mondania a testéről. Cānakya Paṇḍita azt mondta: san-nimitte varaṁ tyāgo vināśe niyate sati. Idővel az embernek minden anyagi tulajdona megsemmisül, a testével együtt, ezért ha egy bhakta a testével vagy más tulajdonával egy jó célt szolgálhat, egy percig sem gondolkozik, hogy lemondjon róluk. Az Úr Viṣṇu meg akarta menteni a félisteneket, ezért Vṛtrāsura annak ellenére, hogy elnyelhette volna a három világot, beleegyezett, hogy a félistenek megöljék. Egy bhakta számára nincs különbség élet és halál között, mert jelen életében odaadó szolgálatot végez, és teste elhagyása után ugyanazt a szolgálatot folytatja a lelki világban. A bhakta odaadó szolgálatát semmi sem akadályozhatja.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Hatodik Énekének kilencedik fejezetéhez, melynek címe: „Vṛtrāsura démon megjelenése”.