HU/SB 7.12.16
16. VERS
- evaṁ vidho brahmacārī
- vānaprastho yatir gṛhī
- caran vidita-vijñānaḥ
- paraṁ brahmādhigacchati
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
evam vidhaḥ—ily módon; brahmacārī—akár brahmacārī valaki; vānaprasthaḥ—akár a vānaprastha-āśramában van; yatiḥ—vagy a sannyāsa-āśramában; gṛhī—vagy a gṛhastha-āśramában; caran—az önmegvalósítás gyakorlása és az Abszolút Igazság megértése által; vidita-vijñānaḥ—tökéletesen ismeri az Abszolút Igazság tudományát; param—a Legfelsőbb; brahma—az Abszolút Igazság; adhigacchati—megértheti.
FORDÍTÁS
Akár a brahmacārī-, akár a gṛhastha-, akár a vānaprastha-, akár a sannyāsa-āśramában van valaki, e gyakorlat révén mindig fel kell ismernie a Legfelsőbb Úr mindent átható jelenlétét, mert ezáltal megértheti az Abszolút Igazságot.
MAGYARÁZAT
Ez az önmegvalósítás kezdete. Először meg kell értenünk, hogyan van a Brahman jelen mindenhol, és hogyan cselekszik. Ezt a műveltséget brahma-jijñāsānak nevezik, s ez az, amivel az emberi életben valóban törődnünk kell. E tudás nélkül senki sem nevezheti magát emberi lénynek — ehelyett az állatvilágban marad. Az írások kijelentik: sa eva go-kharaḥ (SB 10.84.13). Ilyen tudás nélkül az ember nem különb egy tehénnél vagy egy szamárnál.