HU/SB 7.15.12
12. VERS
- vidharmaḥ para-dharmaś ca
- ābhāsa upamā chalaḥ
- adharma-śākhāḥ pañcemā
- dharma-jño ’dharmavat tyajet
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
vidharmaḥ—vallástalanság; para-dharmaḥ—a mások által gyakorolt vallásos elvek; ca—és; ābhāsaḥ—a vallásos elvek árnyékai; upamā—olyan elvek, amelyek vallásosnak tűnnek, de nem azok; chalaḥ—csaló vallás; adharma-śākhāḥ—amelyek nem mások, mint a vallástalanság különféle ágai; pañca—öt; imāḥ—ezek; dharma-jñaḥ—aki ismeri a vallásos elveket; adharma-vat—vallástalannak fogadva el őket; tyajet—adja fel.
FORDÍTÁS
A vallástalanságnak öt ága van, melyek a következőképpen ismeretesek: vallástalanság [vidharma], olyan vallásos elvek, amelyeknek követésére valaki nem alkalmas [para-dharma], a vallás árnyéka [ābhāsa], analogikus vallás [upadharma] és csaló vallás [chala-dharma]. Aki ismeri a valódi vallásos életet, annak kerülnie kell ezt az ötöt, vallástalannak tekintve őket.
MAGYARÁZAT
Minden olyan vallásos elvet, amely ellenkezik az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa lótuszlába előtti meghódolás elvével, szabálytalan vagy csaló vallásos elvnek kell tekintenünk. Akit valóban érdekel a vallás, annak meg kell ezeket tagadnia. Egyedül Kṛṣna utasításait kell követnünk, és Neki kell meghódolnunk. Ehhez természetesen kiváló intelligenciára van szükség, ami sok-sok születés után ébredhet fel bennünk a bhakták áldásos társasága és a Kṛṣṇa-tudat gyakorlása következtében. A Kṛṣṇa által javasolt vallásos elven kívül — sarva-dharmān parityajya mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja (BG 18.66) — mindent el kell hagynunk mint vallástalanságot.