HU/SB 7.15.68


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


68. VERS

yathā hi yūyaṁ nṛpa-deva dustyajād
āpad-gaṇād uttaratātmanaḥ prabhoḥ
yat-pāda-paṅkeruha-sevayā bhavān
ahāraṣīn nirjita-dig-gajaḥ kratūn


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yathā—ahogyan; hi—valójában; yūyam—ti mindannyian (Pāṇḍavák); nṛpa-deva—ó, királyok, emberi lények és félistenek ura; dustyajāt—legyőzhetetlen; āpat—veszedelmes helyzetek; gaṇāt—mindből; uttarata—megmenekült; ātmanaḥ—saját; prabhoḥ—az Úré; yat-pāda-paṅkeruha—akinek a lótuszlábát; sevayā—szolgálva; bhavān—te magad; ahāraṣīt—végezted; nirjita—legyőzve; dik-gajaḥ—a leghatalmasabb ellenségeket, akik olyanok voltak, mint az elefántok; kratūn—rituális szertartások.


FORDÍTÁS

Ó, Yudhiṣṭhira király! Mivel a Legfelsőbb Urat szolgáltátok, ti, Pāṇḍavák, mind felülkerekedtetek a legnagyobb veszedelmeken is, melyeket a sok király és félisten hozott rátok. Kṛṣṇa lótuszlábának szolgálatával legyőztétek a nagy ellenségeket, akik olyanok voltak, mint az elefántok, és így tettetek szert mindarra, ami az áldozat bemutatásához kellett. Kegyéből szabaduljatok meg valamennyien az anyag béklyóitól!


MAGYARÁZAT

Yudhiṣṭhira Mahārāja úgy tett, mintha egy hétköznapi családfenntartó lenne, s arról kérdezte Nārada Munit, hogyan szabadulhat fel egy gṛha-mūḍha-dhī, egy olyan ember, aki a családos élet kötelékének rabja, s aki így továbbra is ostoba marad. Nārada Muni így biztatta Yudhiṣṭhira Mahārāját: „Te már a biztonságos oldalon állsz, mert Kṛṣṇa tiszta bhaktája lettél, egész családoddal együtt.” Kṛṣṇa kegyéből a Pāṇḍavák győzelmet arattak a kurukṣetrai csatában, és számtalan veszélytől megmenekültek, amit királyok, sőt néha a félistenek hoztak rájuk. Így jó példát mutatnak arra, hogyan lehet biztonságban élni Kṛṣṇa kegyéből. Mindenkinek követnie kell a Pāṇḍavák példáját, akik megmutatták, hogyan menthet meg bennünket Kṛṣṇa kegye. Kṛṣṇa-tudatú mozgalmunknak az a célja, hogy megtanítsa az embereknek, hogyan élhetnek mindannyian békében az anyagi világban, s végül hogyan térhetnek haza, vissza Istenhez. Az anyagi világban mindig, minden lépésnél veszély leselkedik ránk (padaṁ padaṁ yad vipadāṁ na teṣām (SB 10.14.58)). Ha azonban valaki tétovázás nélkül menedéket keres Kṛṣṇánál, és Kṛṣṇa oltalmában marad, könnyen átszelheti majd a tudatlanság óceánját. Samāśritā ye pada-pallava-plavaṁ mahat-padaṁ puṇya-yaśo murāreḥ. A bhakta számára a tudatlanság hatalmas óceánja olyanná válik, mint egy kis tócsa egy tehén patanyomában. Egy tiszta bhakta nem állít akadályokat saját maga elé azzal, hogy megannyi utat kipróbál a felemelkedése érdekében, hanem Kṛṣṇa szolgájaként a legbiztonságosabb helyzetben marad, s így élete minden kétséget kizáróan örökre biztonságban lesz.