HU/SB 7.7.28
28. VERS
- tasmād bhavadbhiḥ kartavyaṁ
- karmaṇāṁ tri-guṇātmanām
- bīja-nirharaṇaṁ yogaḥ
- pravāhoparamo dhiyaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tasmāt—ezért; bhavadbhiḥ—általatok; kartavyam—megtenni; karmaṇām—minden anyagi tettnek; tri-guṇa-ātmanām—az anyagi természet három kötőereje által feltételekhez kötött; bīja-nirharaṇam—a mag égése; yogaḥ—az a folyamat, amely által az ember összekapcsolódhat a Legfelsőbbel; pravāha—az állandó áramlásnak az ébrenlét, álmodás és mély alvás formájában; uparamaḥ—a megszűnése; dhiyaḥ—az értelemnek.
FORDÍTÁS
Ezért, kedves barátaim, ó, démonok fiai, a kötelességetek az, hogy elfogadjátok a Kṛṣṇa-tudatot, amely elégeti az anyagi természet kötőerői által mesterségesen létrehozott gyümölcsöző cselekedetek magját, s megállítja az értelem áramlását az ébrenlét, az álmodás és a mély alvás során. Ha tehát valaki elfogadja a Kṛṣṇa-tudatot, tudatlansága azonnal szertefoszlik.
MAGYARÁZAT
Ezt a Bhagavad-gītā (BG 14.26) is megerősíti:
- māṁ ca yo ’vyabhicāreṇa
- bhakti-yogena sevate
- sa guṇān samatītyaitān
- brahma-bhūyāya kalpate
„Aki a teljes odaadó szolgálatba merül, s nem esik vissza semmilyen körülmények között, az egyszeriben túllép az anyagi természet kötőerőin, s így a Brahman síkjára emelkedik.” A bhakti-yoga gyakorlásával az ember azonnal eléri a lelki síkot, amely transzcendentálisan az anyagi természet három kötőerejének működése és visszahatásai fölött áll. A tudatlanság gyökere az anyagi tudat, amelyet a lelki tudattal, a Kṛṣṇa-tudattal kell elpusztítanunk. A bīja-nirharaṇam szó az anyagi élet gyökerének, okának felégetésére utal. A Medinī értelmező szótár a yogát a yoga eredményével magyarázza meg: yoge ’pūrvārtha-samprāptau saṅgati-dhyāna-yuktiṣu. Amikor valaki a tudatlansága miatt nehéz helyzetbe kerül, azt a folyamatot, amelynek a segítségével megszabadulhat ebből a helyzetből, yogának hívják. Ezt felszabadulásnak is nevezik. Muktir hitvānyathā-rūpaṁ svarūpeṇa vyavasthitiḥ (SB 2.10.6). Mukti azt jelenti, hogy lemondunk tudatlanság vagy illúzió jellemezte helyzetünkről, ami miatt nem örök helyzetünknek megfelelően, hanem azzal ellentétesen gondolkodunk. Amikor visszatérünk örök helyzetünkbe, azt muktinak nevezik, azt a folyamatot pedig, amellyel az ember ezt eléri, yogának hívják. A yoga tehát a karma, a jñāna és a sāṅkhya felett áll, sőt a yoga jelenti az élet végső célját. Kṛṣṇa ezért azt tanácsolta Arjunának, hogy legyen yogī (tasmād yogī bhavārjuna). A Bhagavad-gītāban ezenkívül azt is elmondja, hogy a legkiválóbb yogī az, aki eljutott az odaadó szolgálat szintjére.
- yoginām api sarveṣāṁ
- mad-gatenāntarātmanā
- śraddhāvān bhajate yo māṁ
- sa me yuktatamo mataḥ
„Aki nagy hittel mindig Bennem lakozik, magában Énrám gondol, és transzcendentális szerető szolgálatot végez Nekem, az a legmeghittebben egyesül Velem a yogában, s minden yogī közül ő a legkiválóbb.” (BG 6.47) A legjobb yogī tehát az, aki szíve mélyén mindig Kṛṣṇára gondol. Ha valaki a legkiválóbb yoga-rendszert gyakorolja, megszabadul az anyagi állapottól.