HU/SB 7.7.55
55. VERS
- etāvān eva loke ’smin
- puṁsaḥ svārthaḥ paraḥ smṛtaḥ
- ekānta-bhaktir govinde
- yat sarvatra tad-īkṣaṇam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
etāvān—ennyire; eva—bizonyára; loke asmin—ebben az anyagi világban; puṁsaḥ—az élőlényé; sva-arthaḥ—a valódi önérdek; paraḥ—transzcendentális; smṛtaḥ—tekintett; ekānta-bhaktiḥ—tiszta odaadó szolgálat; govinde—Govindának; yat—ami; sarvatra—mindenhol; tat-īkṣaṇam—látván a kapcsolatot Govindával, Kṛṣṇával.
FORDÍTÁS
Ebben az anyagi világban az élet egyetlen célja az, hogy szolgáljuk Govinda lótuszlábát, aki minden oka oka, s hogy mindenhol Őt lássuk. Ez az emberi élet egyetlen végső célja, ahogyan azt minden kinyilatkoztatott szentírás elmagyarázza.
MAGYARÁZAT
Ebben a versben a sarvatra tad-īkṣaṇam szavak az odaadó szolgálat legtökéletesebb szintjét írják le. Ezen a szinten az ember úgy látja, hogy minden kapcsolatban áll Govinda tetteivel. Egy nagyon fejlett bhakta semmit nem lát úgy, hogy nem áll kapcsolatban Govindával.
- sthāvara-jaṅgama dekhe, nā dekhe tāra mūrti
- sarvatra haya nija iṣṭa-deva-sphūrti
„A mahā-bhāgavata, a fejlett bhakta kétségtelenül lát minden mozgót és mozdulatlant, de nem azok formáját látja. Ehelyett mindenhol azonnal a Legfelsőbb Úr formájának megnyilvánulását pillantja meg.” (Cc. Madhya 8.274) Egy bhakta még ebben az anyagi világban sem lát anyagilag megnyilvánult dolgokat, hanem mindenben Govindát fedezi fel. Ha megpillant egy fát vagy egy embert, Govindával kapcsolatban látja őket. Govindam ādi-puruṣam: Govinda mindennek az eredeti forrása.
- īśvaraḥ paramaḥ kṛṣṇaḥ
- sac-cid-ānanda-vigrahaḥ
- anādir ādir govindaḥ
- sarva-kāraṇa-kāraṇam
„Kṛṣṇa, akit Govindaként ismernek, a legfelsőbb irányító. Örökkévaló, gyönyörteli lelki teste van, s Ő mindennek az eredete, Neki azonban nincs eredete, mert Ő minden ok elsődleges oka.” (Brahma-saṁhitā 5.1) Egy tökéletes bhaktát arról ismerhetünk fel, hogy az univerzumban mindenhol Govindát látja, még minden egyes atomi részecskében is (aṇḍāntara-stha-paramāṇu-cayāntara-stham). Ilyen egy bhakta tökéletes látása. Az írások ezért azt mondják:
- nārāyaṇam ayaṁ dhīrāḥ
- paśyanti paramārthinaḥ
- jagad dhananmayaṁ lubdhāḥ
- kāmukāḥ kāminīmayam
Egy bhakta mindenkit és mindent Nārāyaṇával kapcsolatban lát (nārāyaṇam ayam). Minden Nārāyaṇa energiájának a kiterjedése. Ahogyan egy kapzsi ember mindenre azzal a gondolattal néz, hogy pénzt csináljon belőle, a kéjvágyó pedig mindent úgy lát, hogy az kedvez a nemi élvezetnek, a legtökéletesebb bhakta, Prahlāda Mahārāja még egy kőoszlopban is Nārāyaṇát látta. Ez azonban nem jelenti azt, hogy el kell fogadnunk a daridra-nārāyaṇa kifejezést, melyet a gátlástalan emberek kitaláltak. Aki valóban mindenhol Nārāyaṇát látja, az nem tesz különbséget szegény és gazdag között. Egy bhakta nem úgy lát, hogy kiválasztja a daridra-nārāyaṇákat, a szegény Nārāyaṇákat, és elutasítja a dhani-nārāyaṇát, a gazdag Nārāyaṇát. Ez a materialista emberek tökéletlen szemlélete.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Hetedik Énekének hetedik fejezetéhez, melynek címe: „Mit tanult Prahlāda az anyaméhben”