HU/SB 8.10.6
6. VERS
- tatrānyonyaṁ sapatnās te
- saṁrabdha-manaso raṇe
- samāsādyāsibhir bāṇair
- nijaghnur vividhāyudhaiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tatra—ezután; anyonyam—egymást; sapatnāḥ—mindannyian harcosokká válva; te—ők; saṁrabdha—nagyon dühös; manasaḥ—elméjükben; raṇe—abban a csatában; samāsādya—lehetőséget kapva arra, hogy harcoljanak egymással; asibhiḥ—kardokkal; bāṇaiḥ—nyilakkal; nijaghnuḥ—ütni kezdték egymást; vividha-āyudhaiḥ—különféle fegyverekkel.
FORDÍTÁS
E csatában mindkét fél szívből haragudott a másikra, s gyűlöletükben kardokkal, nyilakkal és megannyi más fegyverrel támadtak egymásra.
MAGYARÁZAT
Ebben az univerzumban — és nemcsak ezen a bolygón, hanem a felsőbb bolygórendszereken is — kétféle ember létezik. A bolygókon uralkodó királyoknak, köztük a napnak és a holdnak is mind megvannak az ellenségeik, amilyen például Rāhu. Rāhu időről időre megtámadja a napot és a holdat, s ez idézi elő a nap- és holdfogyatkozást. A démonok és a félistenek között örökké dúl a harc, s nem lehet vége mindaddig, amíg néhány okos ember mindkét oldalról el nem fogadja a Kṛṣṇa-tudatot.