HU/SB 8.12.21
21. VERS
- ślathad dukūlaṁ kabarīṁ ca vicyutāṁ
- sannahyatīṁ vāma-kareṇa valgunā
- vinighnatīm anya-kareṇa kandukaṁ
- vimohayantīṁ jagad-ātma-māyayā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
ślathat—csúszva vagy meglazulva; dukūlam—a szári; kabarīm ca—és a haja; vicyutām—meglazult és kibomlott; sannahyatīm—megpróbálta összefogni; vāma-kareṇa—bal kezével; valgunā—nagyon gyönyörű és vonzó; vinighnatīm—ütögetve; anya-kareṇa—jobb kézzel; kandukam—a labdát; vimohayantīm—ily módon mindenkit elbűvölve; jagat—az egész világ; ātma-māyayā—a lelki potencia, a belső energia által.
FORDÍTÁS
Ahogy a labdával játszott, a testét borító szári meglazult, haja pedig kibomlott. Gyönyörű bal kezével megpróbálta összefogni a haját, ugyanakkor jobb kezével ütögetve egyre csak a labdával játszott. Ez olyan elbűvölő volt, hogy belső energiája segítségével a Legfelsőbb Úr ily módon mindenkit Magával ragadott.
MAGYARÁZAT
A Bhagavad-gītā (BG 7.14) kijelenti: daivī hy eṣā guṇa-mayī mama māyā duratyayā, az Istenség Legfelsőbb Személyisége külső energiája rendkívül erős. Valóban, cselekedetei mindenkit teljesen elbűvölnek. Az Úr Śambhut (Śivát) nem bűvölte el a külső energia, mivel azonban az Úr Viṣṇu őt is meg akarta hódítani, megnyilvánította belső energiáját, hogy úgy működjön, ahogyan a külső energia, amely elbűvöli a közönséges élőlényeket. Az Úr Viṣṇu bárkit képes meghódítani, még az olyan erős személyiségeket is, mint az Úr Śambhu.