HU/SB 8.12.20
Śrīmad-Bhāgavatam - Nyolcadik Ének - TIZENKETTEDIK FEJEZET: A Mohinī-mūrti inkarnáció megtéveszti az Úr Śivát
20. VERS
- dikṣu bhramat-kanduka-cāpalair bhṛśaṁ
- prodvigna-tārāyata-lola-locanām
- sva-karṇa-vibhrājita-kuṇḍalollasat-
- kapola-nīlālaka-maṇḍitānanām
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
dikṣu—minden irányban; bhramat—mozgása; kanduka—a labdának; cāpalaiḥ—nyugtalanság; bhṛśam—időnként; prodvigna—aggodalommal teli; tāra—szemek; āyata—széles; lola—nyugtalan; locanām—ilyen szemekkel; sva-karṇa—saját két fülén; vibhrājita—világító; kuṇḍala—fülbevalók; ullasat—csillogó; kapola—arc; nīla—kékes; alaka—hajjal; maṇḍita—díszített; ānanām—arc.
FORDÍTÁS
A leány arcát két nagy, gyönyörű és nyughatatlan szem ékesítette, melyek követték a labda mozgását, ami ide-oda pattogott a kezéből. Ragyogó orcáját két csillogó fülbevalójának kékes fényű tükröződése díszítette, és arcába hulló hajától még szebbnek látszott.