HU/SB 8.14.10


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


10. VERS

stūyamāno janair ebhir
māyayā nāma-rūpayā
vimohitātmabhir nānā-
darśanair na ca dṛśyate


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

stūyamānaḥ—keresve; janaiḥ—az emberek által; ebhiḥ—mindegyikük által; māyayā—māyā hatása alatt; nāma-rūpayā—különböző nevekkel és formákkal rendelkezve; vimohita—zavarodott; ātmabhiḥ—illúzió által; nānā—különféle; darśanaiḥ—filozófiai megközelítések által; na—nem; ca—és; dṛśyate—az Istenség Legfelsőbb Személyisége megtalálható.


FORDÍTÁS

A közönséges embereket megtéveszti az illuzórikus energia, ezért különféle kutatásokon és a filozófiai spekuláción keresztül próbálják megtalálni az Abszolút Igazságot, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Ennek ellenére nem láthatják meg a Legfelsőbb Urat.


MAGYARÁZAT

Bármilyen tett és visszahatás történjék az anyagi világ teremtése, fenntartása és elpusztítása érdekében, valamennyit az egyetlen Legfelsőbb Személy idézi elő. Számtalan filozófus igyekszik a különböző elnevezések és formák segítségével megtalálni a végső okot, de képtelenek rábukkanni az Istenség Legfelsőbb Személyiségére, Kṛṣṇára, aki elmagyarázza a Bhagavad-gītāban (BG 10.8), hogy Ő mindennek az eredete és minden ok oka (ahaṁ sarvasya prabhavaḥ). Tehetetlenségük a Legfelsőbb Úr illuzórikus energiájának köszönhető. A bhakták éppen ezért úgy fogadják el az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, ahogy van, és boldoggá teszi őket pusztán az, hogy az Úr dicsőségét éneklik.