HU/SB 8.18.28
28. VERS
- tat-pāda-śaucaṁ jana-kalmaṣāpahaṁ
- sa dharma-vin mūrdhny adadhāt sumaṅgalam
- yad deva-devo giriśaś candra-maulir
- dadhāra mūrdhnā parayā ca bhaktyā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tat-pāda-śaucam—a víz, amely az Úr lótuszlábát mosta; jana-kalmaṣa-apaham—ami az emberek bűneinek minden visszahatását elmossa; saḥ—ő (Bali Mahārāja); dharma-vit—tökéletesen ismeri a vallásos elveket; mūrdhni—a fejen; adadhāt—vitte; su-maṅgalam—teljesen kedvező; yat—ami; deva-devaḥ—a legkiválóbb félisten; giriśaḥ—az Úr Śiva; candra-mauliḥ—aki a homlokán a hold jelét viseli; dadhāra—vitte; mūrdhnā—a fején; parayā—legfelsőbb; ca—szintén; bhaktyā—odaadással.
FORDÍTÁS
Az Úr Śiva, a legkiválóbb félisten, aki a homlokán a hold jelét viseli, nagy odaadással fogadja el fején azt a Gangesz-vizet, amely Viṣṇu lábujjától ered. Bali Mahārāja tudta ezt, mert jól ismerte a vallásos elveket. Éppen ezért az Úr Śiva nyomdokait követve ő is a fejére tette azt a vizet, amely az Úr lótuszlábát mosta.
MAGYARÁZAT
Az Úr Śivát Gaṅgā-dharának nevezik, annak, aki a fején hordja a Gangesz vizét. Homlokán viseli a félhold jelét, mégis, hogy a legfelsőbb tiszteletet az Istenség Legfelsőbb Személyiségének adja, a Gangesz-vizet e jel fölé helyezte. Ezt a példát mindenkinek, vagy legalábbis minden bhaktának követnie kell, mert az Úr Śiva a mahājanák egyike. Bali Mahārāja később szintén mahājana lett. Az egyik mahājana követi a másikat, és a mahājanák végezte tettek paramparā-rendszerét követve az ember fejlett szintet érhet el a lelki tudatban. A Gangesz vize azért szent, mert az Úr Viṣṇu lábujjától ered. Bali Mahārāja megmosta Vāmanadeva lótuszlábát, és az a víz, amelyet erre használt, épp olyan lett, mint a Gangesz. Bali Mahārāja tökéletesen ismert minden vallásos elvet, ezért az Úr Śiva nyomdokait követve a fejére locsolta ezt a vizet.