HU/SB 8.18.3
3. VERS
- madhu-vrata-vrāta-vighuṣṭayā svayā
- virājitaḥ śrī-vanamālayā hariḥ
- prajāpater veśma-tamaḥ svarociṣā
- vināśayan kaṇṭha-niviṣṭa-kaustubhaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
madhu-vrata—az örökké mézre vágyakozó méheknek; vrāta—egy rajával; vighuṣṭayā—zengve; svayā—különös; virājitaḥ—ilyen helyzetben; śrī—szépséges; vana-mālayā—egy virágfüzérrel; hariḥ—a Legfelsőbb Úr; prajāpateḥ—Kaśyapa Munié, a prajāpatié; veśma-tamaḥ—a ház sötétsége; sva-rociṣā—saját ragyogásával; vināśayan—megsemmisítve; kaṇṭha—a nyakon; niviṣṭa—viselt; kaustubhaḥ—a Kaustubha-drágakő.
FORDÍTÁS
Mellkasát egy különlegesen szép virágfüzér díszítette, s mivel a virágok rendkívül illatosak voltak, népes méhraj döngte körül mézre vágyakozva. Amikor az Úr megjelent a Kaustubha-drágakővel a nyakán, ragyogása eloszlatta Prajāpati Kaśyapa otthonában a sötétséget.