HU/SB 8.20.34
34. VERS
- padaṁ dvitīyaṁ kramatas triviṣṭapaṁ
- na vai tṛtīyāya tadīyam aṇv api
- urukramasyāṅghrir upary upary atho
- mahar-janābhyāṁ tapasaḥ paraṁ gataḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
padam—lépés; dvitīyam—második; kramataḥ—haladva; tri-viṣṭapam—minden mennyei bolygó; na—nem; vai—valóban; tṛtīyāya—a harmadik lépésének; tadīyam—az Úré; aṇu api—csak egy parányi föld maradt; urukramasya—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, aki nem mindennapi tetteket hajt végre; aṅghriḥ—lépései, melyek fent és lent mindent elfoglaltak; upari upari—feljebb és feljebb; atho—most; mahaḥ-janābhyām—mint Maharloka és Janaloka; tapasaḥ—az a Tapoloka; param—azon túl; gataḥ—megközelítette.
FORDÍTÁS
Amint az Úr a másodikat lépte, átszelte a mennyei bolygókat. Harmadik lépésének egy talpalatnyi hely sem maradt, mert lába egyre magasabbra és magasabbra nyúlt, túl Maharlokán, Janalokán, Tapolokán, de még Satyalokán is.
MAGYARÁZAT
Amikor az Úr lépése meghaladta a lokák — köztük a Maharloka, a Janaloka, a Tapoloka és a Satyaloka — magasságát, körmei valójában átszúrták az univerzum burkát. Az univerzumot az öt anyagi elem veszi körül (bhūmir āpo ’nalo vāyuḥ kham (BG 7.4)). A śāstra leírása szerint ezek az elemek rétegeket alkotnak, s e rétegek mindegyike tízszer vastagabb az előzőnél. Az Úr körme azonban átszúrta ezeket a rétegeket. Lyukat ütött rajtuk a lelki világra, s a Gangesz vize ezen a lyukon beszivárgott az anyagi világba. Éppen ezért azt mondják: pada-nakha-nīra-janita-jana-pāvana (Daśāvatāra-stotra 5). Az Úr lyukat ütött az univerzum burkán, ezért a Gangesz vize befolyt az anyagi világba, hogy minden elesett lelket felszabadítson.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Nyolcadik Énekének huszadik fejezetéhez, melynek címe: „Bali Mahārāja felajánlja az univerzumot”