HU/SB 8.21.28


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


28. VERS

taṁ baddhaṁ vāruṇaiḥ pāśair
bhagavān āha vāmanaḥ
naṣṭa-śriyaṁ sthira-prajñam
udāra-yaśasaṁ nṛpa


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tam—neki; baddham—akit így elfogtak; vāruṇaiḥ pāśaiḥ—Varuṇa köteleivel; bhagavān—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; āha—mondta; vāmanaḥ—Vāmanadeva; naṣṭa-śriyam—Bali Mahārājának, aki elvesztette testének ragyogását; sthira-prajñam—de még mindig ugyanolyan eltökélt volt; udāra-yaśasam—a legnagylelkűbb és leghíresebb; nṛpa—ó, király.


FORDÍTÁS

Ó, király! Ekkor az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Vāmanadeva beszélni kezdett Bali Mahārājához, a legnagylelkűbb és leghíresebb személyiséghez, akit Varuṇa köteleivel foglyul ejtett. Bali Mahārāja elvesztette testének minden ragyogását, mégis megingathatatlan maradt.


MAGYARÁZAT

Amikor valakit megfosztanak minden kincsétől, kétségtelenül veszít testi ragyogásából is. Bali Mahārāja azonban annak ellenére, hogy mindent elveszített, megingathatatlan volt elhatározásában, hogy elégedetté teszi Vāmanadevát, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. A Bhagavad-gītāban az ilyen embert sthita-prajñának nevezik. Egy tiszta bhakta sohasem tér le az Úr szolgálatának útjáról, még akkor sem, ha az illuzórikus energia megannyi nehézséget és akadályt állít elé. Az emberek általában akkor lesznek híresek, amikor gazdagságra és vagyonra tesznek szert, Bali Mahārāja azonban azzal vált örök időkre híressé, hogy mindenét elveszítette. Ez az Istenség Legfelsőbb Személyisége különleges kegye bhaktái iránt. Az Úr azt mondja: yasyāham anugṛhṇāmi hariṣye tad-dhanaṁ śanaiḥ (SB 10.88.8). Különleges kegyének első megnyilvánulása az, hogy elveszi bhaktája minden tulajdonát. A bhaktát azonban sohasem zavarja meg az efféle veszteség. Folytatja szolgálatát, s az Úr bőkezűen megjutalmazza őt, bőkezűbben, mint ahogy azt bármilyen közönséges ember gondolná.