HU/SB 8.23.7
7. VERS
- yat-pāda-padma-makaranda-niṣevaṇena
- brahmādayaḥ śaraṇadāśnuvate vibhūtīḥ
- kasmād vayaṁ kusṛtayaḥ khala-yonayas te
- dākṣiṇya-dṛṣṭi-padavīṁ bhavataḥ praṇītāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yat—akinek; pāda-padma—lába lótuszvirágának; makaranda—a méze; niṣevaṇena—a szolgálat édességét megízlelve; brahma-ādayaḥ—olyan nagy személyiségek, mint az Úr Brahmā; śaraṇa-da—ó, Uram, mindenki legfelsőbb menedéke; aśnuvate—élvezik; vibhūtīḥ—a Tőled kapott áldások; kasmāt—hogyan; vayam—mi; ku-sṛtayaḥ—minden rabló és tolvaj; khala-yonayaḥ—egy irigy dinasztiában, azaz démonok családjában született; te—azok az asurák; dākṣiṇya-dṛṣṭi-padavīm—a helyzet, melyet kegyes pillantásod ad; bhavataḥ—Tiéd, Uram; praṇītāḥ—elérték.
FORDÍTÁS
Ó, mindenki legfelsőbb menedéke! Olyan nagy személyiségek, mint Brahmā élvezik tökéletességüket pusztán azzal, hogy örökké a lótuszlábadnak végzett szolgálat mézét ízlelik. Ami azonban minket illet, akik valamennyien démonok irigy családjában született rablók és korhelyek vagyunk, hogyan kaphattuk meg kegyedet? Egyedül azért fordulhatott elő, mert kegyed indokolatlan.