HU/SB 8.3.19
19. VERS
- yaṁ dharma-kāmārtha-vimukti-kāmā
- bhajanta iṣṭāṁ gatim āpnuvanti
- kiṁ cāśiṣo rāty api deham avyayaṁ
- karotu me ’dabhra-dayo vimokṣaṇam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yam—az Istenség Legfelsőbb Személyisége, aki; dharma-kāma-artha-vimukti-kāmāḥ—azok, akik a vallás, az anyagi gyarapodás, az érzékkielégítés és a felszabadulás négy elvére vágynak; bhajantaḥ—imádat által; iṣṭām—a tárgy; gatim—a végső célt; āpnuvanti—elérheti; kim—mit sem szólva; ca—szintén; āśiṣaḥ—más áldásokról; rāti—ad; api—még; deham—egy testet; avyayam—lelki; karotu—bárcsak megáldana; me—engem; adabhra-dayaḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyisége, aki végtelenül kegyes; vimokṣaṇam—megszabadulás a mostani veszélytől és az anyagi világtól.
FORDÍTÁS
Azok, akiket a vallás, az anyagi gyarapodás, az érzékkielégítés és a felszabadulás négy elve érdekel, megkapják az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől azt, amire vágynak, miután imádták Őt. Mit mondhatnánk akkor más áldásokról? Az Úr néha még lelki testet is ad imádóinak, akiknek ilyen vágyaik vannak. Bárcsak ez az Istenség Legfelsőbb Személyisége, aki végtelenül kegyes, megáldana engem azzal, hogy kiment a veszedelemből és megszabadít a materialista életmódtól!
MAGYARÁZAT
Az anyagi világban vannak olyan emberek, akik akāmīk, azaz mentesek az anyagi vágyaktól, vannak olyanok, akik egyre több anyagi hasznot akarnak, s vannak, akik a vallásos élet, az anyagi gyarapodás, az érzékkielégítés és végül a felszabadulás beteljesülésére vágynak.
- akāmaḥ sarva-kāmo vā
- mokṣa-kāma udāra-dhīḥ
- tīvreṇa bhakti-yogena
- yajeta puruṣaṁ param
- (SB 2.3.10)
Az írások azt javasolják, hogy legyen az ember bármilyen helyzetben — akár nem vágyik anyagi haszonra, akár a világ minden kincsét akarja, akár a végső felszabadulásra vágyik —, ajánlja fel engedelmes odaadó szolgálatát az Úrnak, s így megkapja, amit akar. Kṛṣṇa végtelenül kedves. Ye yathā māṁ prapadyante tāṁs tathaiva bhajāmy aham (BG 4.11). Az Úr viszonozza, ha Felé fordulunk. Megad mindent, még akkor is, ha egy közönséges élőlény kér Tőle valamit. Jelen van mindenki szívében, és megadja mindazt, amire az élőlény vágyik.
- īśvaraḥ sarva-bhūtānāṁ
- hṛd-deśe ’rjuna tiṣṭhati
- bhrāmayan sarva-bhūtāni
- yantrārūḍhāni māyayā
„Ó, Arjuna! A Legfelsőbb Úr mindenki szívében jelen van. Ő irányítja az élőlények vándorútját, akik az anyagi energia szekerén ülnek.” (BG 18.61) Az Úr mindenkinek lehetőséget nyújt, hogy beteljesítse vágyait. Még egy olyan bhakta is, mint Dhruva Mahārāja, anyagi áldásra vágyott, egy olyan birodalomra, amely hatalmasabb az apjáénál, és bár lelki testet kapott, elnyerte ezt a királyságot is, mert az Istenség Legfelsőbb Személyisége nem okoz csalódást senkinek sem, aki menedéket keres lótuszlábánál. Éppen ezért miért ne teljesítené az Istenség Legfelsőbb Személyisége Gajendrának, az elefántok királyának a vágyát, aki meghódolt Neki, hogy megszabaduljon a közvetlen veszedelemtől és a materialista élet közvetett veszélyétől?