HU/SB 8.4.1
1. VERS
- śrī-śuka uvāca
- tadā devarṣi-gandharvā
- brahmeśāna-purogamāḥ
- mumucuḥ kusumāsāraṁ
- śaṁsantaḥ karma tad dhareḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-śukaḥ uvāca—Śrī Śukadeva Gosvāmī mondta; tadā—akkor (amikor Gajendra felszabadult); deva-ṛṣi-gandharvāḥ—a félistenek, a bölcsek és a gandharvák; brahma-īśāna-purogamāḥ—az Úr Brahmā és az Úr Śiva vezetésével; mumucuḥ—szórtak; kusuma-āsāram—virágokkal beborítva; śaṁsantaḥ—miközben dicsőítették; karma—transzcendentális tett; tat—azt (a gajendra-mokṣaṇát); hareḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyisége.
FORDÍTÁS
Śrī Śukadeva Gosvāmī így szólt: Amikor az Úr megszabadította Gajendrát, az elefántok királyát, a félistenek, a bölcsek és a gandharvák Brahmāval és Śivával az élen mind az Istenség Legfelsőbb Személyisége tettét dicsőítették, és virágesőt szórtak Rá és Gajendrára.
MAGYARÁZAT
Ebből a fejezetből kiderül, hogy néha a nagy bölcsek, például Devala Ṛṣi, Nārada Muni vagy Agastya Muni megátkoznak valakit. Egy ilyen személyiség átka azonban valójában áldás. A krokodilt, aki előző életében gandharva volt, és Gajendrát, aki egy Indradyumna nevű király volt, egyaránt megátkozták, de ez mindkettőjüknek az áldására vált. Indradyumna elefántként leélt élete végén felszabadult, és az Úr személyes társa lett a Vaikuṇṭhán, a krokodil pedig újra gandharva lett. Sok helyen találunk bizonyítékot arra, hogy egy nagy szent vagy bhakta átka nem átok, hanem áldás.