HU/SB 8.4: Gajendra visszatér a lelki világba
8.4.1. vers: Śrī Śukadeva Gosvāmī így szólt: Amikor az Úr megszabadította Gajendrát, az elefántok királyát, a félistenek, a bölcsek és a gandharvák Brahmāval és Śivával az élen mind az Istenség Legfelsőbb Személyisége tettét dicsőítették, és virágesőt szórtak Rá és Gajendrára.
8.4.2. vers: A mennyei bolygókon megszólaltak az üstdobok, a Gandharvaloka lakói táncra perdültek és énekelni kezdtek, míg a nagy bölcsek, valamint a Cāraṇaloka és a Siddhaloka lakói imákat zengtek az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, Puruṣottamához.
8.4.3-4. vers: A legkiválóbb gandharvából, Hūhū királyból Devala Muni átka következtében krokodil lett. Most, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége felszabadította, egy szépséges gandharva-testbe került. Amikor megértette, hogy kinek a kegyéből történt mindez, fejével nyomban felajánlotta tiszteletteljes hódolatát, és imákat kezdett énekelni, amelyek méltóképpen dicsőítették a transzcendentális Urat, a legfelsőbb örökkévalót, akit a legszebb költeményekkel imádnak.
8.4.5. vers: Amikor Hūhū király elnyerte az Istenség Legfelsőbb Személyisége indokolatlan kegyét, s visszanyerte eredeti formáját, körüljárta az Urat, és hódolatát ajánlotta Neki. Ezután valamennyi félisten jelenlétében, akiknek élén az Úr Brahmā állt, visszatért Gandharvalokára. Megszabadult minden bűnös visszahatástól.
8.4.6. vers: Gajendrát, az elefántok királyát Maga az Istenség Legfelsőbb Személyisége érintette meg kezével, ezért azonnal megszabadult minden anyagi tudatlanságtól és köteléktől. Így elnyerte a sārūpya-mukti felszabadulást, amelynek során ugyanolyan testi vonásokra tett szert, mint amilyenekkel az Úr rendelkezik, aki sárga ruhát visel, s akinek négy karja van.
8.4.7. vers: Ez a Gajendra hajdanán vaiṣṇava volt, Draviḍa tartomány [Dél-India] Pāṇḍya nevű országának a királya. Előző életében Indradyumna Mahārājának hívták.
8.4.8. vers: Indradyumna Mahārāja visszavonult a családi élettől, és a Malaya hegyekbe vonult, ahol egy kis kunyhóban rendezte be āśramáját. Haja kusza tincsekben lógott, s örökös lemondásban élt. Egyszer némasági fogadalmát betartva rendkívül elmélyedt az Úr imádatában, és az istenszeretet eksztázisába merült.
8.4.9. vers: Miközben Indradyumna Mahārāja eksztatikus meditációba merült, s az Istenség Legfelsőbb Személyiségét imádta, Agastya Muni, a nagy bölcs látogatott el hozzá, tanítványai kíséretében. Amikor a Muni látta, hogy Indradyumna Mahārāja, aki egy elhagyatott helyen ült, néma marad, és nem fogadja őt úgy, ahogyan az illem megköveteli, rettentő dühös lett.
8.4.10. vers: Agastya Muni aztán megátkozta a királyt, így szólván: Ez az Indradyumna király nem túlságosan kedves. Alacsony rendű és műveletlen, ezért megsértett egy brāhmaṇát. Lépjen hát a sötétség birodalmába, és kerüljön egy tompa értelmű, ostoba elefánttestbe!
8.4.11-12. vers: Śukadeva Gosvāmī folytatta: Kedves királyom! Miután Agastya Muni megátkozta Indradyumna királyt, tanítványaival együtt távozott. A király azonban bhakta volt, s így örömmel elfogadta Agastya Muni átkát, mert ez volt az Istenség Legfelsőbb Személyisége vágya. Ezért aztán bár következő életében elefánttestbe került, odaadó szolgálatának köszönhetően emlékezett arra, hogyan kell imádni az Urat, és hogyan kell imákat mondani Hozzá.
8.4.13. vers: Az Úr kiszabadította az elefántot nemcsak a krokodil karmai közül, de az anyagi létből is, amely éppen olyan, mint egy krokodil, s a sārūpya-muktival jutalmazta meg. A gandharvák, a siddhák és a többi félisten jelenlétében, akik csodálatos transzcendentális tetteiért magasztalták, madara, Garuḍa hátán visszatért mesés birodalmába, és Magával vitte Gajendrát is.
8.4.14. vers: Kedves Parīkṣit királyom! Beszéltem neked Kṛṣṇa csodálatos hatalmáról, amelyet akkor nyilvánított meg, amikor felszabadította az elefántok királyát. Óh, legkiválóbb a Kuru-dinasztiában! Akik meghallgatják ezt az elbeszélést, alkalmassá válnak arra, hogy a felsőbb bolygórendszerekbe emelkedjenek. Pusztán amiatt, hogy hallották ezt a történetet, hírnévre tesznek szert mint bhakták, nem lesz rájuk hatással a Kali-yuga szennyeződése, és sohasem lesznek rossz álmaik.
8.4.15. vers: Ezért akik saját boldogulásukra vágynak — különösen a brāhmaṇák, a kṣatriyák, a vaiśyák és főleg a brāhmaṇa vaiṣṇavák —, reggel, miután felkeltek, mondják el ezt a történetet úgy, ahogyan van, változtatás nélkül, hogy elűzzék a rossz álmok okozta szenvedéseket!
8.4.16. vers: Óh, Kuru-dinasztia gyöngye! Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, mindenki Felsőlelke elégedett volt, s a jelenlévők füle hallatára megszólította Gajendrát. A következő áldásokat adta neki:
8.4.17-24. vers: Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Minden bűnös visszahatástól megszabadulnak azok, akik az éjszaka elteltével, kora reggel felkelvén elméjüket nagy figyelemmel az Én formámra összpontosítják; valamint a te formádra; erre a tóra; erre a hegyre; a barlangokra; a kertekre; a nádra; a bambuszokra; a mennyei fákra; az Én hajlékomra, az Úr Brahmāéra és az Úr Śiváéra; a Trikūta-hegy három csúcsára, amelyek aranyból, ezüstből és vasból vannak; végtelenül kellemes otthonomra [a tejóceánra]; a fehér szigetre, Śvetadvīpára, amely örökké lelki sugárzást áraszt; jelemre, a Śrīvatsára; a Kaustubha ékkőre; Vaijayantī füzéremre; buzogányomra, a Kaumodakīra; Sudarśana korongomra és Pāñcajanya kagylókürtömre; hordozómra, Garuḍára, a madarak királyára; ágyamra, Śeṣa Nāgára; energiám kiterjedésére, a szerencse istennőjére; az Úr Brahmāra; Nārada Munira; az Úr Śivára; Prahlādára; inkarnációimra, Matsyára, Kūrmára és Varāhára; határtalan, végtelen áldást nyújtó tetteimre, melyek jámbor élettel jutalmazzák meg azt, aki hall róluk; a napra; a holdra; a tűzre; az oṁkāra mantrára; az Abszolút Igazságra; az anyagi energia összességére; a tehenekre és a brāhmaṇákra; az odaadó szolgálatra; Soma és Kaśyapa feleségeire, akik mind Dakṣa király leányai; a Gangesz, a Sarasvatī, a Nandā és a Yamunā [Kālindī] folyókra; Airāvata elefántra; Dhruva Mahārājára; a hét ṛṣire; valamint a jámbor emberi lényekre.
8.4.25. vers: Kedves bhaktám! Akik az éjszaka végén felkelnek, és elmondják Nekem azokat az imákat, amelyekkel te fordultál Hozzám, azoknak életük végén örök hajlékot adok a lelki világban.
8.4.26. vers: Śrī Śukadeva Gosvāmī folytatta: Ezt az utasítást adta az Úr, akit Hṛṣīkeśának ismernek, majd megfújta kagylókürtjét, a Pāñcajanyát, megörvendeztetve ezzel valamennyi félistent, akiknek élén az Úr Brahmā állt. Aztán felszállt hordozója, Garuḍa hátára.