HU/SB 8.4.8


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


8. VERS

sa ekadārādhana-kāla ātmavān
gṛhīta-mauna-vrata īśvaraṁ harim
jaṭā-dharas tāpasa āpluto ’cyutaṁ
samarcayām āsa kulācalāśramaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

saḥ—ez az Indradyumna Mahārāja; ekadā—egyszer; ārādhana-kāle—a mūrti imádatakor; ātmavān—odaadó szolgálatot végzett, nagy figyelemmel meditált; gṛhīta—tett; mauna-vrataḥ—némasági fogadalmat (hogy nem beszél senkihez); īśvaram—a legfelsőbb irányító; harim—az Istenség Személyisége; jaṭā-dharaḥ—kusza hajtincsekkel; tāpasaḥ—mindig lemondást végzett; āplutaḥ—mindig elmerült az Istenség Legfelsőbb Személyisége iránti szeretetben; acyutam—a tévedhetetlen Urat; samarcayām āsa—imádta; kulācala-āśramaḥ—āśramáját Kulācalában (a Malaya-hegyekben) építette meg.


FORDÍTÁS

Indradyumna Mahārāja visszavonult a családi élettől, és a Malaya hegyekbe vonult, ahol egy kis kunyhóban rendezte be āśramáját. Haja kusza tincsekben lógott, s örökös lemondásban élt. Egyszer némasági fogadalmát betartva rendkívül elmélyedt az Úr imádatában, és az istenszeretet eksztázisába merült.