HU/SB 8.5.15-16
15-16. VERSEK
- śrī-śuka uvāca
- yadā yuddhe ’surair devā
- badhyamānāḥ śitāyudhaiḥ
- gatāsavo nipatitā
- nottiṣṭheran sma bhūriśaḥ
- yadā durvāsaḥ śāpena
- sendrā lokās trayo nṛpa
- niḥśrīkāś cābhavaṁs tatra
- neśur ijyādayaḥ kriyāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-śukaḥ uvāca—Śrī Śukadeva Gosvāmī mondta; yadā—amikor; yuddhe—a harcban; asuraiḥ—a démonok által; devāḥ—a félistenek; badhyamānāḥ—ostromolták; śita-āyudhaiḥ—kígyófegyverekkel; gata-āsavaḥ—szinte halott; nipatitāḥ—néhányan elestek; na—nem; uttiṣṭheran—ismét felkeltek; sma—így váltak; bhūriśaḥ—a nagy részük; yadā—amikor; durvāsaḥ—Durvāsā Muninak; śāpena—az átokkal; sa-indrāḥ—Indrával; lokāḥ trayaḥ—a három világ; nṛpa—ó, király; niḥśrīkāḥ—minden anyagi gazdagság nélkül; ca—szintén; abhavan—váltak; tatra—akkor; neśuḥ—nem tudták végrehajtani; ijya-ādayaḥ—áldozatok; kriyāḥ—rituális szertartások.
FORDÍTÁS
Śukadeva Gosvāmī így szólt: Amikor az asurák kígyófegyvereikkel ádázan a félistenekre támadtak egy csatában, a félistenek közül sokan elestek. Nem lehetett többé életre kelteni őket. Ó, király! Durvāsā Muni ekkor megátkozta a félisteneket, ami a három világot nyomorba döntötte, s attól kezdve lehetetlen volt rituális szertartásokat végezni. Mindez nagyon súlyos következményekkel járt.
MAGYARÁZAT
Az írások elmondják, hogy Durvāsā Muni egyszer vándorlása során Indrát pillantotta meg az elefántja hátán, és nagy örömmel saját nyakából ajánlotta fel neki a virágfüzérét. Indra azonban túlságosan gőgös volt, így aztán elvette a füzért, s elefántja ormányára akasztotta, anélkül hogy tiszteletét fejezte volna ki Durvāsā Muni iránt. Az elefánt, aki csupán egy állat volt, nem tudta megbecsülni a füzért: a lábai elé dobta, majd összetaposta. E sértő viselkedés láttán Durvāsā Muni nyomban megátkozta Indrát, hogy jusson koldusbotra, és veszítse el minden anyagi gazdagságát. A félistenek, akiket az egyik oldalról a csatázó démonok fenyegették, másik oldalról pedig Durvāsā Muni átka, elvesztették a három világban minden anyagi gazdagságukat.
Ha valaki az anyagi fejlődés útján nagy gazdagságra tesz szert, az néha nagyon veszélyes lehet. Egy anyagi szempontból gazdag ember nem törődik senkivel, és így sértéseket követ el a kiemelkedő személyiségek, a bhakták és a nagy szentek ellen. Ez az eredménye az anyagi gazdagságnak. Ahogy Śukadeva Gosvāmī elmondja, dhana-durmadāndha: a túlságosan nagy vagyon elvakítja az embert. Még Indrával is ez történik a mennyei birodalomban — mit mondhatnánk akkor másokról az anyagi világban? Ha valaki anyagi gazdagsággal rendelkezik, meg kell tanulnia, hogyan legyen józan, és hogyan bánjon illendően a vaiṣṇavákkal és a szentekkel, másként el fog bukni.